Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért
Mezőgazdaság a képzőművészetben. Emellett rendszeresen bemutatkozott egy-egy táj, termelőszövetkezet is. Ezt követte az a mai kiállítás-rendezési gyakorlatunkhoz hasonló időszak, amikor a kiállítás felelőse által készített forgatókönyveket szakmai csapat vitatta meg, bírálta el, noha ekkor még az installáció és grafika külsős szakemberek feladata volt. A Vajdahunyadvár belső építési, felújítási munkái (1985) után új állandó kiállítások készültek. (Domesztikáció, háziállatok, honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai.) Az 1980-as években egymást követő években hozták létre az új - juhtenyésztése lótenyésztési, erőgép-történeti, vadászati, baromfitenyésztési, halászati stb. - kiállításokat. 21 1982-ben a közművelődési osztályokkal már rendelkező nagy fővárosi múzeumok sorába illeszkedve létrejött a Közművelődési és Igazgatási Főosztály. A kapcsolat tovább bővült az Országos Pedagógiai Intézettel, mely bázisintézményi feladatokra kérte fel a múzeumot. Úgy tűnik, a sajtó és a tömegkommunikáció tájékoztatása rendszeressé vált, megjelent a TKM kiskönyvtár-sorozatban a Vajdahunyadvár ismertetője, és tervbe vették a térkép, képeslap, diasorozat, sőt még a gyufacímke reklámlehetőségeit is. Negyedéves rendszerességgel készült a programfüzet, de éves programtervet felvonultató kiadvány is létezett. A múzeumpedagógiai munka „élményszerűségre törekszik", fogalmaz a főigazgató, Szabó Loránd. Nyilván azért, mert csírájukban megjelennek a később oly népszerű tevékenységek: A Madarak és fák napja programja (a „Jeles Zöld Napok" előképe), a szünidei diákfoglalkozások (a „Szünidödö-program" előzménye) mellett továbbképzéseket tartunk biológia tanárok, munkaközösség-vezetők részére. Az első hangsúlyosabb említés közművelődési szakember tevékenységét illetően Darvas Lászlónéé az intézmény tudományos tervében. 22 1987-ben az összesített intézményi beszámolójelentés fogalmazása szerint „a múzeumpedagógiai munka folyamatos fejlesztése legyen a múzeum kiemelt feladata." Ezt nyilván a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel 15. évfordulója is nyomatékosítja. Vagy az, hogy 221 tárlatvezetést tartottak majdnem 8000 embernek az év során, ebből 44-et a muzeológusok vezetésével hétvégeken. A filmvetítések száma is kimagasló: 413 alkalommal közel 25 ezer nézővel. A pedagógus-továbbképzéseket nagy érdeklődés mellett (1500 fő) tovább szervezték. A múzeumpedagógiai tevékenység új irányt és új lendületet nagyjából a múzeum létesítésének 100. évfordulójától kezdve vett, hiszen a rendszerváltás körüli években - a többi országos múzeumhoz hasonlóan - a múzeumpedagógia fejlődése nálunk is kissé megtorpant. A már megszokottnak mondható tevékenységeken kívül drámapedagógiai és kézműves foglalkozásokkal találkozott a közönség. 23 Nyaranta megszervezték a 7-10 napos környezetismereti, mezőgazdasági, néprajzi témákat feldolgozó gyerektáborokat, melyeket a főosztály munkatársai vezettek, irányítottak. (Az utolsó gyerektábor 1995-ben volt.) Körülbelül az 1990-es évek közepétől a pályázati lehetőségek ugrásszerű megnövekedésével a múzeumpedagógiai tevékenység módszertani szempontból is megerősödött. Ebben az évben sikerült foglalkoztató termünket az FVM támogatásával korszerűbben berendezni, különben nem tudtuk volna befogadni a Soros Alapítvány 21 Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Bp. 1986. 22 A MMM VII. ötéves tervének legfőbb adatai. 21 Kovács Judit és Lehoczkyné Wellisch Mária foglalkozásai.
