Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért
az állandó kiállításokat kiegészítő időszaki kiállítások. Volt kendertermesztési, gyümölcsfa-bemutató és gomba-, kenyértörténeti, valamint öntözéstörténeti kiállítás. 1970-től ötévente rendszeresen megrendezték a „Mezőgazdaság a képzőművészetben", évente pedig a „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel" c. kiállításokat. Előfordult az is, hogy egy-egy táj, termelőszövetkezet mutatkozott be. Felívelő időszak volt: az 1970-es években hozta létre a múzeum a filiáléit is. CÉLTUDATOSAN, HATÉKONYAN, EREDMÉNYESEN 1976-ban megszületett és hatályba lépett a közművelődési törvény. 15 A törvény II. fejezete „A közművelődési feladatok megvalósításáról" szól, ennek hatására az ország múzeumaiban egymás után alakultak meg a tudománynépszerűsítéssel, múzeumpedagógiával foglalkozó osztályok, részlegek. 15 A törvény a múzeumok szerepének akkori legkorszerűbb megfogalmazását adta: „A múzeumoknak (...) keresniük kell a lehetőséget és a módszereket, amelyek a történeti, kulturális és művészeti értékeket minél szélesebb rétegek közkincsévé teszik. Mint elsősorban közművelődési intézményeknek a tudományos munkájuk mellett céltudatosabb és hatékonyabb nevelő-művelő szerepet kell vállalniuk." A múzeumok tehát igyekeztek új közművelődési formákkal, módszerekkel hatékonyabbá tenni a közönség múzeumi ismeretszerzését, elsősorban a kutatóik által létrehozott új, tudományos eredmények közkinccsé tétele által. Természetesen a legfontosabb színtér a kiállítás volt, a múzeumi pedagógiai munka akkor még sokkal szorosabban tapadt a kiállításokhoz, mint manapság. (Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy sokkal inkább a színvonalas tudománynépszerűsítés és pedagógia lehetőségeit és módszereit próbálgathatták, mint a ma múzeumai, melyek fenntartásukért többnyire magukra hagyva küszködnek a kultúra széles „konkurenciaharcában", hisz a fenntartók részéről riasztóan szűkös anyagi támogatás a korszerűsödéshez édeskevés.) Intézményünk közművelődési teendői egy főosztály köré csoportosultak, s ahogy az akkori főosztályvezető fogalmazott, feladatuknak érezték „valamennyi kiállítás változatos, differenciált és komplex hasznosítását". 17 Az intézményben szakvezetések, ismeretterjesztő előadások (köztük a TIT Szabadegyetem filmvetítésekkel kísért szőlészeti-borászati előadássorozata), s Műhelytitkok címmel műhelylátogatások is zajlottak. Az Agroinform filmosztályával közösen módja volt a múzeumnak saját filmeket is készíttetni, melyeket idegen nyelvű kópiákkal is kiegészítettek. Emellett hangosított diasorozatokat is készítettek. 1978 óta szakképzett múzeumpedagógus dolgozott a múzeumban, ennek köszönhetően a pedagógiai munka hatékonyabbá vált. Az akkori társmúzeumokhoz képest valamivel később jelent meg nálunk a múzeumpedagógus, és úgy tűnik, a múzeumpedagógia is kevésbé próbálkozott a hagyományos módszerek mellett újabbakkal, hatékonyságban azonban megelőzte a többi fővárosi múzeumot, ugyanis szoros és évekig gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki az Országos Pedagógiai Intézettel, és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal. Füzet jelent meg kifejezetten 15 1976. október 26-án fogadta el az Országgyűlés az 1976. évi V. törvényt a közművelődésről. 16 1976-ban jelent meg a Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztályának állásfoglalása „A múzeumi közművelődési és propaganda szervezeti egységek működésének szabályozásáról". 17 Sági Pál: Közművelődési tevékenység. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk. Szabó Loránd. Bp. 169.
