Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért

említett mindegyik múzeumi tevékenységkör külön-külön megérdemelné, hogy egy-egy dolgozat keretein belül részletesebben foglalkozzunk velük. A fentiekből következően az elmúlt száz év tükrében a múzeum és a közönség kapcsolatát úgy mutatom be, hogy néhány tevékenységi kört (például kiállítások, azok korszerűsödése, az oktató jelleg kidomborodása, a közönségkapcsolat formái és módszerei) részletesebben, helyenként az elemzés igényével közelítek meg. Szintén néhányat az adott korszak jellemzőinek és jelentőségének megfelelően (például új formák, új utak a közönségkapcsolatokban) említek. Végül néhány, a közönségkapcsolatok szempontjából szintén nem elhanyagolható területre (például a baráti köri hálózat és a filiálék megalakulása) csak lényegesen rövidebben hivatkozom. A rendelkezésemre álló és felhasznált forrásokat ki kellett egészítenem statisztikák, egyéni munkatervek, beszámolók, tanulmányok feldolgozásával vagy végigböngészésével, jó néhány alkalommal pedig (az 1970-1980-as évek törekvéseinél) aktívan dolgozó és nyugdíjas kollégák személyes visszaemlékezéseivel is. Dolgozatom tárgyának körülhatárolásakor, már a félkész anyag szerkesztésekor látnom kellett, hogy - a fentiekből következően - nem szerencsés történelmi korszakok szerint (a múzeumalapítástól 1945-ig; a „felszabadulás" előtti és utáni időszak; a „késő" Kádár-korszak; végül a rendszerváltás utáni és napjainkig terjedő időszak) mereven tagolni a mondanivalót. A múzeumnak és közönségének kapcsolatát plasztikusabban, és helyenként sokkal pontosabban tudom láttatni akkor, ha a rá legjellemzőbb tevékenységi köröket veszem sorra. (A dolgozat terjedelmi lehetőségei is erre ösztökélnek.) Ha ezzel a szemmel tekintek végig tehát a száz esztendő - dokumentumokban fellelhető - hatalmas anyagán, néhány, a mindenkori közönség szempontjából legfontosabb csomópont (időszak, esemény) köré célszerű rendeznem mindazt, amiről az alábbiakban szólni szeretnék. „A GAZDASÁGI MÚZEUM LÉNYEGÉBEN EGY TANÍTÓ ORGÁNUM." „Az önálló mezőgazdasági múzeum gondolatának csírái azokból a nagyszabású nemzetközi kiállításokból nőttek ki, amelyeken Magyarországot gazdag történeti anyagán kívül főleg mezőgazdasága képviselte." Ezt Barbarits Lajos írja

1 a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítását megelőző időszakról. A kiállítás szemléltetésének módszereit is számba vevő írásából tudjuk, hogy a 19. század közepétől ugyan megjelennek a magyar mezőgazdaság termékei rangos külföldi kiállításokon, (London, Párizs, Bécs), de ekkor még csak az Osztrák-Magyar Monarchia termelési eredményeiként. Itthon először 1879-ben hoztak létre országos méretű mezőgazdasági kiállítást, ezt követően aztán 1885-ben is, mintegy előkészítve a későbbi millenniumi kiállítás terveit. Az OMGE 1893. január 16-án tartott választmányi ülése keretében kérelmet intézett a földművelési miniszterhez, hogy a „millenáris kiállítás alkalmát felhasználva egy gazdasági múzeum és állandó gazdasági kiállítás létesítésére a szükséges előmunkálatokat" tegye meg. A millenniumi kiállítás a következő fontos állomás a múzeum létrejöttének folyamatában, amely a Városligetben 52 hektáron épült fel, emellett 12 hektáron még 205 különféle épületet is emeltek. A kiállítás történelmi főcsoportja számára 1 A részletekre vonatkozóan lásd az OMGE múzeumának keletkezése, működése és megszűnése. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattár /4779/