Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben
felelőek." 111 Éppen ezért a gyűjtőhálózat kialakítása mellett, gondoskodni kellene a beérkező műtárgyak megfelelő elhelyezéséről is. A tervezett gyűjtemény-gyarapítást illetően a javaslattervezet szerint általános és speciális gyűjtéseket kell végezni. Előbbihez a néprajz, a régi mezőgazdasági eszközök, az írásos anyagok (okmányok, térképek, rajzok, képek, személyi dokumentumok) körét, utóbbihoz a konkrét feladatok (például új kiállítás) teljesítéséhez szükséges gyűjteménytári kiegészítéseket, pótlásokat sorolja. Az általános gyűjtés szervezetét egy központi gyűjtőfelelős irányítaná és ellenőrizné, 10 körzeti, a múzeum munkatársai közül kikerülő gyűjtőfelelőssel, s körzetenként legalább egy társadalmi gyűjtő segítségével. A körzeteket közigazgatási alapon, a megyék területe szerint állapították meg: 1. Zala, Vas, Veszprém 2. Somogy, Tolna, Baranya 3. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér 4. Pest, Bács-Kiskun 5. Csanád, Csongrád 6. Abaúj, Zemplén 7. Szabolcs, Szatmár, Hajdú-Bihar 8. Szolnok, Békés 9. Hont, Nógrád 10. Heves, Borsod A társadalmi gyűjtőhálózat „olyan személyekre épülne, akik a múzeumi gyűjtésre hajlamot éreznek, gyűjtőmunkával esetleg már foglalkoztak, és hivatásuknál fogva erre lehetőségük, alkalmuk nyílik (erdészek, tanárok, tanítók stb.)." 112 Fáradozásaikért költségtérítést kapnának, s eredményeikhez mérten évente jutalomban is részesülnének. Munkájukat a begyűjtendő tárgyakat szakcsoportosításban, magyarázó rajzokkal bemutató, a múzeum szakemberei által készített összefoglalók segítenék. A begyűjtött, gyűjteménytári elhelyezésre méltó anyagot a központi gyűjtőfelelős rendezné, előkészítené a leltározásra, s átadná gyűjteménytári megőrzésre. A körzeti gyűjtőfelelősök kutatnák fel a társadalmi gyűjtőknek alkalmas személyeket, tartanák velük a szakmai kapcsolatot, elsődlegesen elbírálnák és jegyzékbe vennék a gyűjtött anyagot. A speciális gyűjtéshez külső szakemberek segítségét is igénybe lehetne venni. Bár nem ebben a formájában, de a társadalmi gyűjtők hálózata valójában a múzeum baráti köre önkénteseinek munkájában öltött testet. A tudományos ismeretterjesztés jegyében az 1970-es évektől létrejöttek a múzeum gyűjteménytárai között a tanulmányi gyűjteménytárak. Amikor Matolcsi János főigazgató a múzeum 75 éves történetét összegezte, 113 munkájának A gyűjtemények című alfejezetében máig érvényes módon határozta meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum sokszínű gyűjteményeit: „A mezőgazdasági termelés és a múzeumban folyó agrártörténeti munka sokoldalúsága következtében a múzeum gyűjteményei m Uo.l. 112 Uo. 2. 113 Matolcsi János: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum működésének 75 éve. 1896-1971. Bp. 1971.
