Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben

temény, gazdaságtörténeti gyűjtemény, munkaeszköz-történeti archívum) szerepelt a lyukkartonos rendszer bevezetése. E tervezet szerint, az Adattár gyűjteményeit a következőképp csoportosították: I. Biográfiai Gyűjtemény II. Agrártörténeti kalendárium

98 III. Iratgyűjtemény IV. Gazdaságtörténeti Gyűjtemény

99 V. Törzskönyvi Gyűjtemény VI. Kézirattár VII. Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum, VIII. Fényképarchívum IX. Térképtár X. Muzeológiai Dokumentum Gyűjtemény

100 XI. Aprónyomtatvány Gyűjtemény XII. Fonotéka XIII. Filmarchívum XIV. Műszaki Dokumentációs Gyűjtemény 1962-ben a múzeum felügyeleti szerve, a földművelésügyi minisztérium irányelveket fogalmazott meg a közgyűjtemény kutatómunkája mellett a tárgyi és dokumentációs anyag gyűjtéséről és feldolgozásáról.

101 Ennek következtében 1963-tól általános leltározás indult, s megtörtént az adattári gyűjtemények kialakítása. E gyűjtemények mutatóinak tárgy szerinti részére az ETO-n alapuló szakrendszert dolgozott ki Wellmann Imre.

102 Az Adattár létrehozását követő évben, 1964-ben, újabb, nagy jelentőségű gyűjteménytár felállítására került sor. Pál Istvánné elaborátuma alapján körvonalazódott az Agrobotanikai Gyűjteménytár.

103 A tervezet bevezetőjében elmondja, hogy a múzeum a II. világháború előtt igen gazdag növényfajta-gyűjteménnyel rendelkezett. Ez az anyag magában foglalta hazánk minden megyéjéből a termesztett gabonafélék kalász- és magmintáit, a gazdasági növények magvait, továbbá számos külföldi országból származó növényfajtát. Ez a gyűjtemény azonban a háború alatt megsemmisült. A múzeum ezt a hiányt kívánta pótolni, amikor a tápiószelei Agrobotanikai Intézettel együttműködve agrobotanikai gyűjteménytár létesítését határozta el. A gyűjteménytár céljai szerint őrzi a magyarországi szántóföldi, ipari és takarmánynövények, a kertészeti, szőlészeti növények magvait; a gyommagvak mintáit; az erdőgazdálkodásban ismert fák, cserjék és bokrok terméseit. Tartalmazza a más országokban termesztett mezőgazdasági növények magvait is. Megtalálható lesz a gyűjteményben a búza, a rozs, az árpa kalászainak, a zab, a köles, a rizs, a cirok bugatermésének, és a hazai és külföldi termesztett kukoricafajták csőgyűjteményének fajtakollekciója. Itt tervezték elhelyezni a második nagy gyűjteménytári egységként 98 Egyfajta agrártörténeti kronológia. 99 Tudományos feldolgozás során született regeszták, másolatok, jegyzetek stb. 100 A múzeum tevékenységére vonatkozó dokumentumok. 101 A gyűjteménytári munka természetesen nem választható el a feldolgozástól. 102 Pintér].: Agrártörténeti Osztály i. m. 34., 39. 103 Pál Istvánné: Tervezet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrobotanikai Gyűjteménytárának felállítására és rendjére. Budapest, 1964. június 19. MMgMA IX. 356.