Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Szőllősy Gábor: A Képzőművészeti Gyűjtemény története
A későbbi beszerzésekkel kiegészülve ma több mint 180 vadászati témájú Ridinger-metszet illetve rézkarc található gyűjteményünkben, egy részük a meglévők másodpéldánya. Minden darab „régi múzeumi anyag" megjegyzéssel van leltárba véve, beszerzésük tehát 1945 előtt történt. Az Első Bécsi Nemzetközi Vadászati Kiállítás (1910) magyar kiállítási anyagából került a múzeumba Veress Zoltán Rege a csodaszarvasról című, 5 darab nagyméretű temperafestményből álló sorozata. 11 Gyűjteményünkben a két világháború közt keletkezett művek száma csekély. Ezeknek is jelentős része 1945 után került a múzeum birtokába. Közülük kiemelkednek Konrád Ignác (1894-1969) olajfestményei, melyek a korszak kiváló versenylovait Sirocco, Naplopó, illetve Duce angol telivér méneket, valamint egy-egy nevezetes pesti lóverseny befutóját ábrázolják. Konrád Ignác Budapesten az Iparművészeti Iskolában tanult. Tizennyolc évesen Drezdában a nemzetközi kiállításon rajzaival első díjat nyert. Ugyanebben az évben átment a Művészeti Akadémiára, hogy festészetet tanuljon Ferenczy Károlytól, aki később eltanácsolta az akadémiáról. Ralph Beaver Strassburger, a híres és dúsgazdag versenylótenyésztő felfigyelt Konrád Ignác Alagon készített rajzaira, és meghívta párizsi otthonába. Strassburger kizárólagos szerződéssel foglalkoztatta, s a városban egy szép műtermet bérelt számára. 1948-tól haláláig Párizsban élt és alkotott. Lóképei mellett jelentősek a történelmi témájú képei és portréi is. Említés érdemel még Franz Reichmann (1868-?) Ricsay angol telivér mén és Adams tréner című olajfestménye 1924-ből, továbbá Garay Ákos (1866-1952) négy pasztellképe 1926-ból, amelyek ugyanazt a díjlovast ábrázolják ugyanazon a szürke lovon különböző feladatok végrehajtása közben. (A sorozat ötödik darabját 1998ban vásároltuk meg). Garay Ákos, akit nemcsak festőként és grafikusként, de etnográfusként is számon tartunk, 1882-től a budapesti Mintarajztanodában, majd Pécsett Irinyi Sándornál, később, 1884-1887-ben Münchenben Raupp és Hackl iskolájában tanult. A Borsszem Jankó karikaturistájaként dolgozott, és számos más fővárosi lapnak is rajzolt. A népélet témaköréből készült festményei és rajzai forrásértékűek. Nagybátyja, Garay János Az obsitos című költeményéhez készült illusztrációit s egyben munkáinak leggazdagabb gyűjteményét a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeum őrzi. 1901-1909ben a Nemzeti Szalonban, 1916-ban a Könyves Kálmán cégnél, 1920-ban, pedig az Ernst Múzeumban rendezett műveiből kiállítást. Emlékkiállítása 1953-ban volt Szekszárdon. Csapody Verának (1890-1985), a hazai botanikai szakirodalom legnépszerűbb illusztrátorának növényeket ábrázoló akvarelljei (13 darab) 1930-ban készültek. 1924 és 1926 közt készült Márton Ferenc (1884-1940) mezőgazdaságunk nagy alakjait ábrázoló 15 darabos olajfestmény-sorozata. A művészettörténetben és a műkereskedelemben nem tartozik a kiemelt jelentőségű művészek közé Rainerné Isvánffy Gabriella (1875-1964), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára azonban igen fontos alkotó. A vázlatai, és a rajtuk olvasható precíz agrárszakmai megjegyzések fontos tenyésztéstörténeti adatokat szolgáltatnak a két világháború közt a baromfitenyésztésben kívánatosnak tartott típusokról. Gyűjteményünkben őrzött festményei és vázlatai közül a datáltak az 11 Uo. 76.
