Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Rosch Gábor: A városligeti Vajdahunyadvár és tervezője, Alpár Ignác

tulajdonban maradt meg. 9 A terek formai kialakítása I. (Szent) István korának vélt román stílusjegyeit tükrözte. Festett fagerendás mennyezetű helyiségeinek oldalfala natúr kőfalat imitált, részben kárpittal borítva, díszesen faragott ajtókkal és búto­rokkal. Róth Miksa színes ólomüveg ablakai történeti jeleneteket ábrázoltak Szent István, II. Endre és Nagy Lajos életéből. 10 A fogadóterem díszítőfestéssel ellátott keresztboltozatos mennyezetű volt. A díszes kovácsoltvas munkák Alpár Ede műhe­lyéből kerültek ki, míg a mennyezetig érő pompás francia-román stílusú kandalló Langer Ignác szobrász-iparművész munkája volt. A gótikus és a reneszánsz csoport színgazdag belső tereinek kialakítását Schickedanz Albert munkássága alapvetően meghatározta. A díszítőfestéseit Glaser János készítette. A barokk épületcsoport burjánzó plasztikai elemeit és a homlokzati párkányon álló szobrokat akkor Kallós Ede, Bezerédi Gyula és Köllő Miklós készítette. A millenniumi kiállításra a kivite­lezési munkáknak rendkívül gyors ütemben kellett elkészülniük. Részben a gyor­saság, részben az alacsony költségkeret, valamint az időszakos jelleg miatt favázzal építették, amit kétoldalt téglával falaztak ki, majd a felületén vakolatból készítették a kőfal imitációt. Gyakran problémát jelentett, hogy a precíz munkához szokott kőművesek nehezen követték a rusztikusabb, egyenetlen történeti hatású falazás­módot. A kiírásnak megfelelően fontos volt a tűzbiztonság, amit gipszpallókkal, rabicboltozattal oldottak meg. A Történelmi Főcsoportból először a reneszánsz rész készült el, majd a csúcsíves szárny, végül a Mária Terézia-kori barokk épület. A Széchenyi-szigeten a Történelmi Főcsoporthoz kapcsolódva még további három épület született Alpár tervei szerint. A román kori szárny előtt, a tó felületén, cölöpökön állt a fából készített és náddal fedett Őshalászat-pavilon, amely Herman Ottó szakmai elképzeléseit tükrözte. A Jáki kápolna mellé került a Müller cukrászda hosszú favázas épülete, majd az Ősfoglalkozások, a vadászat és pásztorélet favázas vadászkastélyt imitáló pavilonja következett. A kiállítási épületek átadására 1896. május l-jén ünnepélyes keretek között került sor. A tervezés elején elhangzott néhány irigy és fanyalgó kritika után, melyben ironikusan „kakaslábon forgó vár­kastélyának emlegették, végül általános sikert aratott, s a millenniumi kiállítás fő szenzációja lett. A szaksajtó, a látogatók tömege és az építésztársadalom elismerés­sel fogadta, Ferenc József kitüntetéssel jutalmazta a művet. 11 AZ ÉPÜLETEGYÜTTES TÖRTÉNETE, 1907-2007 Az egy esztendeig látogatható millenniumi kiállítás bezárása után a városligeti pavilonok döntő többségét lebontották. Néhány épülettel kapcsolatban mégis föl­merült, hogy esztétikai értékük okán a bennük rejlő nagy mennyiségű, értékes és színvonalas iparosmunka ne menjen veszendőbe. 12 9 Láda Alpár tervei alapján ónorvég betétes vésett motívumokkal. Tölgyfa, 1896. Magántulajdonban. Közölve: Az Iparművészet 1895-ben. Magyar Iparművészeti Társulat. Bp. é. n. 27.; valamint Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Bp. 2005.24. Karosszék Alpár tervei alapján 1896. Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. L. sz. 54.223.1. A karosszék tervrajza. Iparművészeti Múzeum adattára. L, sz. KRTF 399. íróasztal Alpár tervei alapján 1896. Tölgyfa, magántulaj­donban. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületének 100. évfordulóján kiállítva 2007-ben. 10 Alpár Ignác: Az ezredéves orsz. kiállítás királyszobái. In: Az iparművészet 1896-ban. Szerk. Ráth György, Györgyi Kálmán. Magyar Iparművészeti Társulat. Bp. 1897. 138. " A korabeli sajtókritikák részletes szemelvényeit 1. Magyar Vilmos: Alpár Ignác élete és működése II. rész. Út a Hírnév felé 1882-1896. Magyar Építőmesterek Ipartestülete. Bp. 1935., és Vasárnapi Újság, 1896. 214-220., 285-296. 12 Reprezentatív albumok kiadásával már 1896-ban, a kiállítás idején is lobbiztak szakmai körökben a tartós megőrzés érdekében. Alpár maga is közzétett egy díszalbumot Klösz György 24 fotójával. Vö. Alpár Ignác: Az ezredévi országos kiállítás főcsoportjának épületei. Bp. 1897.

Next

/
Oldalképek
Tartalom