Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Régészeti Állatcsontgyűjteménye

hák lábközépcsontjainak méreteit, az őstulok és a szarvasmarha metapodiumainak összehasonlító vizsgálatához pedig azok röntgenfelvételeit.

27 A fenti publikációkban közölt szorzók, a mai napig használatosak, és mint Matolcsi-féle index ismertek. Doktori disszertációját

28 Matolcsi János a szarvasmarha testalakulásának vizsgálatából írta 1966-ban

29

, melyhez a magyar szürke marhán kívül más marhafajták csontméreteit, összesen 178 recens egyed adatait, és 1285 darab régészeti csonttöredék

30 méreteit használta fel. A gyűjtemény 18 szürke marha-koponyájának felhasználásával készült Szőllőssy Gábor, Takács István és Ernst József publikációja,

31 mely a különböző szarvállásokat nevezi meg és mutatja be fotók segítségével. Szintén a magyar szürke marhakoponyák szarvállását vizsgálta 2002-ben Pócz Dániel,

32 mely témából tudományos diákköri dolgozatát „A magyar szürke szarvasmarha szarvalakulása" címmel írta. A gyűjtemény összes szürkemarha-koponyáinak értékelését és katalógusát

33 a 2004ben megjelent „A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szürkemarha-csontgyűjteményének rövid bemutatása" című publikáció tartalmazza. A szürkemarha-koponyák kraniometriai adatait

34 közölte Körösi Andrea 2004-ben az ELTE-n írt „A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése" című szakdolgozatában. A 90-es években néhány szürke marha gyűjteménybeli koponyáját lemérte Bartosiewicz László (ELTE Régészeti Tanszék) is. Ezek a méretek 1996 és 1998 között a NIIF program keretén belül az Archeocomp Egyesület archeozoológiai adatbázisában interneten keresztül voltak hozzáférhetők (T. Bíró Katalin a MNM Régészeti Osztályának munkatársának szíves szóbeli közlése). A fenti publikációkon kívül Vörös István „A magyarországi subfossilis szarvaspopulációk archeozoológiai vizsgálata" című doktori disszertációjához

35 megmérte és felhasználta a gyűjteményben található gímszarvascsontok méreteit is. Matolcsi János 1970-ben közölte

36 a híres versenyló, Kincsem csontvázának leírását és méreteit, összehasonlítva két másik versenyló, Buccamer és The Sceeper csontozatával. Takács István a gyűjtemény recens lókoponyáin található elváltozásokat vizsgálta,

37 és hasonlította össze népvándorlás és honfoglalás kori lókoponyákkal. A recens állatcsontanyagok közül a kutyakoponyák néhány méretét mérte le, és használta fel Tassi Márta

38 2002-ben, az ELTE Régészeti Tanszékén írt szakdolgozatában. 27 Bakonyi Sándor - Kállai L. - Matolcsi János - Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, Bp. 1964. 3-24. 28 „A szarvasmarha testalakulásának történeti vizsgálata a hazai subfossilis csontleletek alapján". 1966. M 1967-ben meg is jelent: Matolcsi János: A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. Agrártörténeti Szemle, 1-2. Bp. 1967. 3,1 Vörös István: Matolcsi i. m. 31 Szőllősy Gábor - Takács István - Ernst József: Szarvalakulások. Bp. 1991. 32 Pócz Dániel: A magyar szürke szarvasmarha szarvalakulása. (Tudományos diákköri dolgozat.) Hódmezővásárhely, 2002. 33 Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szürke marha-csontgyűjteménye. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 2001-2004. Bp. 2004. 273-320.; Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szürke marha-csontgyűjteményének rövid bemutatása. In: Arany János Múzeum Közleményei, X. Az Alföld gazdálkodása. Állattenyésztés. Nagykőrös, 2004. 239-248. 34 Körösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. Bp. 2004. Szakdolgozat. 35 Vörös István: A magyarországi subfossilis szarvaspopulációk archeozoológiai vizsgálata. Doktori disszertáció. Debrecen, 1975. 36 Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1969-1970. Bp. 1970.193-236. 37 Takács István: Lószerszám okozta elváltozások népvándorlás kori és honfoglalás kori lócsontvázakon. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1984/85-2. Szeged, 1991. 311-319. 38 Tassi Márta: Kutyák a középkori Magyarországon. Bp. 2002. Szakdolgozat.