Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Régészeti Állatcsontgyűjteménye
487 darab szakirányú tárgyat leltároztak be (2. táblázat). A gyűjteménybe került állatcsontok között sok a pleisztocén korú, és több származik régészeti lelőhelyről is. 1951-ben a barlangi medve két csontja került be, melyek az istállóskői és subalyuki barlangból származnak. 1953-ban több jelentős tétellel gyarapodott a gyűjtemény. Ekkor ajándékozta az Állatorvosi Főiskola Bonctani Tanszéke a Kincsem versenyló csontvázát a múzeumnak. Ugyancsak 1953-ban került a múzeumba a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anatómiai Intézetében Hegyes Péter preparátor által elkészített, 22 darabból álló lófogsor-, és a 21 darabból álló szarvasmarhafogcsúcs-gyűjtemény is. Ezek a fogsorminták bemutatják mindkét faj esetében az életkor növekedése során jelentkező fogváltások, majd fogkopások különböző stádiumait. A 22 darab lófogsor életkor szerinti listája: 2. hónap, 1. év, 2. év, 3. év, 4. év, 5. év, 6. év, 7. év, 8. év, 8,5. év, 9. év, 9,5. év, 10. év, 11-12. év, 13-14. év, 14. év, 14-15. év, 15-16. év, 16-17. év, 17-18. év, 18-20. év, 2022. év. A 21 darab szarvasmarha állcsúcs életkor szerinti listája: 1. hónap, 4. hónap, 1. év, 1,5. év, 1,3/4. év, 2,2. év, 2,5. év, 2,7. év, 3. év, 3,5. év, 4. év, 4,5. év, 5-6. év, 6. év, 7-8. év, 8-9. év, 9-10. év, 10-12. év, 10-14. év, 14-16. év, 16-20. év. A különleges és értékes gyűjtemény jelenleg is megtalálható, a lófogsor leltári száma 53.1471.1-22., a szarvasmarháé 53.1700-1721. 1959-től elkezdődött a magyar szürke marha-koponyák gyűjtése is. Az ekkor bekerült koponyákat az os frontale részen keresztben lehasították, így a koponyából tulajdonképpen csak a fejéi és a két szarvcsap maradt meg. Az 1963-ban kapott 29 koponyatető (1. sz. 63.302.1.-63.330.1.) a központi leltárkönyv bejegyzése szerint átvezetésre került az Állatcsontgyűjtemény szakleltárkönyvébe a 64.1.1.-8., 64.10.12. és 64.25.-30. szám alá. Ez téves bejegyzés, mivel mind a 63.302.1.-63.330.1., mind a 64.1.1,- 8., 64.10.-12., 64.25.-30.-as leltári számú koponyák jelenleg is megtalálhatók a gyűjteményben. Az Állattenyésztési gyűjteményt az 1960-as évek elején felbontották több, szűkebb gyűjtőkörrel rendelkező gyűjteményre. Új gyűjtőköröket határoztak meg, és hozzájuk kapcsolódóan új gyűjteményeket hoztak létre. Az Állattenyésztési gyűjtemény anyagát az új gyűjtemények között osztották fel. Mivel sok tárgy több gyűjteményhez is köthető, ezért nem került minden kapcsolódó tétel az állatcsontgyűjteménybe, hanem más szakgyűjteménybe helyezték el, például a halcsontvázat a halászati gyűjteménybe leltározták be. Az 1951 és 1963 között gyűjtött tárgyak közül több szintén hiányzik a jelenlegi gyűjteményekből, mivel az anyagok egy része - többek között az 1956-os forradalom után - elveszett, vagy tönkrement, és így leselejtezésre került. Az ebben az időszakban gyűjtött tárgyak közül 30 darab tönkrement, a csonttárban ma 104 leltári tétel alatt 457 darab lelhető fel (2. táblázat). 2. A csonttár kialakítása utáni időszak 1964-től napjainkig Az 1960-as évek elején a múzeum a tudomány fejlődését figyelembe véve módosította a múzeumi feladatokat, és korszerűsítette gyűjteményeit. A Földművelésügyi Minisztérium által 1962. június 15-re összehívott ankéton 10 meghatározták a 10 Irányelvek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fejlesztéséről. Jegyzőkönyv a MMgM fejlesztése tárgyában 1962.06.15én összehívott ankétról. Kézirat. A MMgM adattárának IX. 204. leltári tétele (a továbbiakban: Ankét, 1962).; Matolcsi j.: Hét évtized i. m. 8.; Matolcsi János: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum működésének 75 éve, 1896-1971. Bp. 1971. 16.
