Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Szabó László - Székelyhidy Iván: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Halászati Gyűjteménye

halászati felügyelő, a minisztérium halászati osztályának vezetője, a Halászat című szakfolyóirat alapítója és szerkesztője, számos cikk és könyv szerzője kapott megbízást.

2 A kiállítók között szép számmal szerepeltek nagyobb tógazdaságok, például Podmaniczky Géza báró tógazdasága Nyír-Baktán, Eszterházy Miklós gróf tatai és tóvárosi uradalma, Karátsonyi Jenő gróf uradalma Temes-Topolyán, és Révay Gyula báró haltenyésztő telepe Kis-Selmeczen, továbbá a jelentősebb halásztársulatok, például a balatoni és a kassai. Külön kiállítási egységben mutatkozott be az Országos Halászati Felügyelőség. Az élő halak mellett a kiállítás látványos része volt a magyar halfauna gyűjteménye, a Lendl Adolf által készített, a halak anatómiai fejlődését ábrázoló preparátumok, valamint a Magyarországon honos halellenségek bemutatója.

3 A millenniumi ünnepségsorozat zárása után a Történelmi Épületcsoportot, a nagyközönség által elnevezett Vajdahunyadvárat a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum kapta meg. A kiállításokba részint a millenniumi bemutató bővített anyaga, részint új tárgyak kerültek. Néhány évig ebben az ideiglenes kiállítási csarnokban működött a múzeum. Az ezredéves kiállítás halászati bemutatójának törzsanyaga adta a múzeum első halászati kiállítását és a gyűjtemény alapját. Az épület Bártfaitermében lettek kiállítva a hazai halak és halellenségek preparátumai, a teremhez kapcsolódó fülkékben pedig különböző hálók, varsák, szigonyok és lapátok.

4 A lassan gyarapodó gyűjtemény és kiállítás még a 19. század végén kiegészült a tengeri halászat módjait bemutató modellekkel, a kaliforniai mesterséges haltenyésztés modelljével, valamint számos új fényképpel és térképpel. Az összesen 579 darab tárgyat számláló kiállítás a gótikus épület állagának romlása miatt 1899-ben a jáki kápolnában kapott új helyet. A halászati, vadászati és háziipari tárgyak kivételével a múzeum többi kiállítása Kerepesi út 72. sz. bérházába költözött.

5 A 20. század első éveiben tovább bővült a halászati gyűjtemény. Miniszteri rendeletben bízták meg Landgraf Jánost a gyűjtemény gyarapításával. 1902-1903ban összesen 6000 ezer korona értékben kapott lehetőséget múzeumi tárgyak elkészíttetésére és beszerzésére.

6 Feldmann Gyula tanszerkészítő üzeme kapott megbízást a kiállításba kerülő halpreparátumok elkészítésére. 1903-ban kerültek a gyűjteménybe leltározásra kitömött halak 2800 korona értékben, és nedves preparátumok üvegekben 871 korona értékben.

7 A gyorsan gyarapodó gyűjtemény állagának megóvása is fontos múzeumi feladat volt. A preparátumok karbantartására és a hiányzó példányok beszerzésére nagy figyelmet fordított a múzeum vezetése.

8 A gyűjtemény szervezett gyarapítása mellett a múzeumok számára alapvetően fontos volt - és maradt - a felajánlott tárgyak megszerzése. Ilyen módon is sikerült értékes tárgyakkal kiegészíteni a halászati gyűjteményt. Borz András esztergomi halászmester ajánlott fel a múzeum számára egy kecsege hálót és két darab vizahorgot. A vizahorgok érdekessége, hogy a halászmester részletesen leírta, hogy nagyapja milyen módszerrel halászott ezekkel vizákra az esztergomi káptalan uradalmához 2 Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. VI. kötet. Bp. 1897. 431. 3 Landgraf János: Halászat. In: Az 1896-iki ezredéves kiállítás általános katalógusa. Bp. 1896. 4 Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban. Budapest, 1897. 5 A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szak-katalógusa. Bp. 1899. 6 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattár (a továbbiakban MMgMA) IX. 279/1902. ikt. sz. (1. sz.: IX 918/260) 7 MMgMA IX. 127/1903. ikt. sz. (1. sz.: IX 919/26) 8 MMgMA IX. 628/1906. ikt. sz. (1. sz.: IX 969/512)