Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fehér György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása

a gazdasági statisztika, a meteorológia és a gazdaságimunkás-ügy legújabb eredményeit. A kiállítás szellemi előkészítésében, a korszerű ismeretek megfogalmazásában szinte kivétel nélkül részt vettek a magyar agrártudomány legkiválóbb képviselői; Rodiczky Jenőtől kezdve Deininger Imréig, Hutyra Ferencen át Cserháti Sándorig és Kosutány Tamásig.

40 A múzeumépületet, benne a szakmai szempontból kiemelkedő kiállításokat Ferenc József 1907. június 9-én nyitotta meg, aki magyar királlyá történő koronáztatásának 40. évfordulóján tartózkodott Budapesten. Az eseményről szóló tudósítások némi hazafias pátosztól sem mentesen, de érthető büszkeséggel állapították meg a múzeum egyediségét és szépségét. „Nagy ünnepe (..) a magyar mezőgazdaságnak" - fogalmazott a Köztelek, majd jóleső érzéssel állapította meg az írás szerzője: „Külföldön már régen van ilyen intézmény, de ehhez hasonló nagyszerűségében sehol a világon, ebben a tekintetben vezetünk most már az összes kultúrállamok előtt." Az eseményről tudósítók méltán emelik ki Darányinak a múzeum megteremtésében játszott szerepét. „A sors különös kegye megadta Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek - fogalmazott a fenti cikk szerzője -, hogy éppen ő, aki a múzeum keletkezésében annyit fáradozott és akinek ezért különös hálával tartozik a gazdaközönség (...) ő adhatta át e múzeumot megnyitásra Őfelségének."

41 A díszes ünnepségen részt vettek a legnagyobb birtokosok, a minisztérium, a legfontosabb gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői, az agrártudomány jeles személyiségei. Darányi a királyt üdvözlő beszédében utalt a múzeum szimbolikus jelentőségére, amely „dióhéjba szorítva feltünteti Magyarország mai mezőgazdaságának képét, feltünteti egyszersmind a magyar föld erejét, és feltünteti azon nép életrevalóságát, amely (..) a földet meg is akarja tartani." Az uralkodó rövid válaszában örömének adott hangot, „hogy a mezőgazdasági múzeumnak állandó elhelyezését méltó és célszerű módon sikerült biztosítani". A múzeum jövőjét illetően reményét fejezte ki, „hogy ezen múzeum is egyik eszköze lesz a magyar mezőgazdaság felvirágzásának, amelyet annyira szívemen viselek, s melyet előmozdítani elsőrendű fejedelmi gondjaim közé tartozik."

42 Az uralkodó a beszédek után átvette a múzeum díszkötésben elkészült ismertetőjét, majd ezt követően megtekintette a reneszánsz szárny első emeletén található kiállításokat. A látogatás egy órát tartott, és a program az emlékkönyvbe történő bejegyzéssel ért véget.

43 Az eseményről szóló egyik tudósítás szerzője jóleső érzéssel állapította meg: „Most hát van már mezőgazdasági múzeumunk is. Olyan amilyenre az új közgazdasági élet viszonyai között szükségünk van."

44 A múzeum a megnyitást követő hónapokban hétfő kivételével hétköznap 10 és 13, szombaton 15 és 19 óra között várta a látogatókat, akik ingyenesen tekinthették meg a kiállításokat. A Vajdahunyadvár óriási népszerűségnek örvendett, hiszen az év hátralevő hat hónapjában 119 ezren tekintették meg. A múzeum személyi állományát Saárossy-Kapeller Ferenc igazgatón és helyettesén, Paikert Alajos múzeumi őrön, Hertelendi Adolf gondnokon kívül további 30 munkatárs alkotta.

45 A múzeum 40 Az egyes kiállítási témákat és a közreműködők névsorát lásd A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. 1907. 14-17. 41 Köztelek. 1907. VI. 12. 1217. 42 Természettudományi Közlöny. 1908. XI. k. 453. 4J MMgMA IX. 969/440. 44 Vasárnapi Újság. 1907. VI. 16. 45 MMgMA IX. 971/268. A költségvetés 1907-ben a múzeumban ideiglenesen foglalkoztatott munkaerő („szakközeg") bérfedezetére 10 000 koronát biztosított. Magyar Törvénytár. 1907. évi törvénycikkek. 1908. 139.