Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye

1955-ben több tételt adott át az Adattárnak. A régi fotóanyagot ekkor 7000 darabra becsülték. így jött létre a Magyar Mezőgazdasági Múzeum VH/a. sz. ún. Fotó Leírókarton Gyűjteménye (negatívgyűjteménye, és a hozzá kapcsolódó fényképes leírókarton adattári segédlete), amely az üveg- és a filmnegatív felvételek kutathatóságát segí­tő, kópiákkal ellátott leírókartonok összességét jelentette. Mégpedig éppen azon negatívok alapján, amelyeket az 1928-ban felállított fényképlaboratórium későbbi munkatársai készítettek. A leírókartonoknak értelemszerűen nincsen külön leltár­könyvük, mivel sorszámuk megegyezik a filmnegatívok leltárkönyvében nyilvántar­tott negatívok leltári számával. A VH/a. gyűjteményi leltárkönyv alapján megállapíthatjuk, hogy a negatívfelvéte­lek döntő többségét múzeumunk fényképészei (többek között Potzta Imre, Régiusz János, Bodnár Miklósné, Eke Mihály, Waltner Berta, Szegvári Gusztáv, Weninger Sándorné, Csecsetka Ferenc, Papp Tibor), valamint muzeológusaink saját maguk készítették terepmunkájuk, gyűjtőútjaik során, 1945-től 2003-ig bezárólag. A negatívok között találunk reprográfiai felvételeket, amelyek saját állandó és időszaki kiállításainkhoz, kiadványainkhoz születtek különböző agrárvonatkozású témákban. Az elkészült fényképanyag gyakran nemzetközi vonatkozású is, hiszen itt találhatjuk meg például a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (AIMA) konferenciáin részt vett küldöttségeink fényképeit, de például az Egyiptomi Mezőgazdasági Múzeumban, Németországban, Olaszországban és egyéb külföldi helyszíneken készített számos kiállításunk kópiáit is. Szintén itt őrzünk eredeti fényképfelvételeket, amelyek muzeológusaink külföldi tanulmányútjain készültek például munkaeszköz-történeti, agrármúzeológiai, táplálkozástörténeti, mezőgaz­dasági építészeti témában, továbbá egykori vidéki és fővárosi szakági üzemkiállítá­sok rendezésével kapcsolatosan (malomipar, borászat, gépgyártás, állattenyésztés, növénytermesztés stb.) születtek. A felvételek gyakran külön hangsúlyt fektetnek a Kárpát-medence határainkon túli magyarság életmódjára is. A gyűjtemény tartalmazza a tárgyi gyűjteményeinkben őrzött tárgyak, a nyilván­tartás részére készített munkakópiáinak negatívjait is. A VH/a. Fotó Leírókarton-gyűjteménybe sorozódik két önálló gyűjtemény, ame­lyek a fotónegatív számon kívül rendelkeznek saját gyűjteményi leltári számmal is. Az egyik, a VI. sz. Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum, amelyet Balassa Iván, etnográfus, a múzeum egykori főigazgató-helyettese kezdett össze­állítani 1962-től kezdődően. 47 Az archívum felöleli a régészeti, történeti, néprajzi tárgyak leírásait, fényképeit, ábrázolásokat tartalmaz, és utal az eszközökkel végzett munkafolyamatokra. A feldolgozott munkaeszközök száma megközelíti a 110 ezret. A másik gyűjtemény a Mezőgazdasági Múzeum műemlékvédelmi tevékenységének eredményeként jött létre. Ez a XVIII. sz. Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye, amely ugyancsak rendelkezik mind fotónegatív, mind saját gyűjteményi leltári számmal. Országos felmérés alapján 1983-tól kezdődően fényképfelvételek készül­tek „az ún. mezei műhelyek vagy az agrártörténet szempontjából jelentős épüle­tekről, gépekről". 48 A 614 darabból álló gyűjtemény ennek a munkának a fényképes dokumentációját tartalmazza, melyet számítógépen is feldolgoztak. Knézy /.: Az Adattár gyűjteményeinek története i. m. 153. Uo. 154.

Next

/
Oldalképek
Tartalom