Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye

Ehhez rövid magyarázatként hozzá kell tenni, hogy a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum 1896. évi alapítását követő első leltárkönyveiben közös nyilvántartásban szerepeltek tárgyak, preparátumok, modellek, képzőművészeti alkotások, írott és nyomtatott dokumentumok, fényképek, grafikonok, térképek stb.

5 Az ezt követő időszakban is még mindig közös leltárkönyvben találjuk az ún. „régi múzeumi anyagokat" (a továbbiakban: RMA), amelyek a Bálás Árpád vezette új alapítású intézmény korabeli elnevezésű osztályait, a mai értelemben pedig gyűjteményeit jelentették. A múzeum ezt a mezőgazdasághoz kapcsolódó kiállítási anyagát az 1896-ban megrendezett millenniumi kiállítástól örökölte.

6 Az 1951-1959 között vezetett közös fénykép- és képzőművészeti leltárkönyvben, továbbá néhány régi tárgyon eredeti nyilvántartási cédulát, illetve későbbi tárgyleíró kartonon is „RMA" jelölést találunk. Magyarországon a fotók intézményes őrzése elsősorban a múzeumokban alakult ki. Az évtizedek során más közgyűjtemények, például könyvtárak, levéltárak

7 is foglalkoztak fényképek gyűjtésével, nem is beszélve az egyéb intézmények, például könyv- és lapkiadók, egyetemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, államigazgatási szervek, amatőr fotóklubok, továbbá ismert személyiségek és családtagjaik, ismeretlen műgyűjtők stb. tulajdonában is felhalmozódott felbecsülhetetlen eszmei és forrástörténeti értékű fotográfiákról. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum alapítását követő kezdeti, és az 1945 előtti időszak kiállításait. A leltárkönyvek mellett pontos és érdekes kiegészítő források a korabeli múzeumi ismertetők. Ezek mai értelemben katalógusok, amelyek a kiállítások tematikájának és tárgyi, dokumentációs anyagának részletes, és szinte tételes felsorolását tartalmazzák.

8 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum, illetve elődje, a Gazdasági Múzeum kiállításainak történetében már a legelső évben, 1896-ban megjelentek a fényképek. Azt sajnos nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy melyik fotográfiánk lehetett az Archív Fotók Gyűjteményének legelső műtárgya. Ennek oka, hogy az ezredéves kiállításból gyűjtött tárgyak nem azonnal, hanem a későbbi években kerültek leltározásra. Az első írásos nyilvántartásra vonatkozó adatok a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum legelső leltárkönyvében találhatók, amelyben feljegyezték a kiállított tárgyak leltári sorszámát, hivatkozását, hogy honnan, vagy kitől került be az adott műtárgy, továbbá a tárgy pontos elnevezését, darabszámát, valamint becsült értékét, illetve vételárát.

9 A leltárkönyben az 1. leltári sorszámot viselő műtárgy egy keret nélküli fénykép, amely Ferenc Józsefet ábrázolja vadászruhában. E fotográfia a múzeum tulajdonába 60 korona értékben került az Országos Erdészeti Egyesülettől.

10 Ez a fénykép valószínűleg az évtizedek során lezajlott számos költöztetés, átleltározás, kölcsönzés, és a háborúknak, valamint az 1956-os forradalom harcainak a 5 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattár IX. sz. Múzeumdokumentációs gyűjtemény. (A továbbiakban: MMgMA IX.) Magyar Mezőgazdasági Múzeum Leltárkönyve 1901-1903. 6 Matolcsi János: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Működésének 75 éve 1896-1971. Bp. 1971. 7. 7 Haraszti Viktor: Fénykép a múzeumban. In: A fénykép a közgyűjteményben, Országos Muzeológus Konferencia, Tatabányai Múzeum, 1999. július 5-6. Tatabányai Múzeum Tudományos füzetek 4. Szerk. Fűrészné Molnár Anikó. 1999. 6. g Csak néhány közülük: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szak-katalógusa. Bp. 1899., 1902., 1926. és 1933. 9 MMgMA IX. A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum leltára 1902 év végéig. 10 Uo.