Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fehér György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása
Kezdetben nemcsak a tervezés, hanem a kivitelezés üteme is rendkívüli gyors volt. Az aláírást követően azonnal, tehát 1901 októberében Zauner Alajos mérnök irányításával elkezdődtek a munkálatok. Ezt követően egy évvel később, pontosan 1902. szeptember 20-án került sor a főépület bokrétaünnepére, vagy ahogy akkor nevezték: „falegyenünnepélyére". Az ünnepség dátumát tudatosan időzítették a király öt évvel korábbi látogatásának évfordulójára, amikor II. Vilmos német császár társaságában megtekintette a múzeumot. Hogy emlékezetessé tegyék az eseményt, a „falegyenünnepélyen" az építkezésen dolgozó 300 munkás között az ünnepi vacsorát követően 7000 korona jutalmat osztottak szét. 24 Még ennek az esztendőnek a végén a múzeum jövőjét érintő igen fontos kérdésekben újabb szerződést kötött a Földművelésügyi Minisztérium és a székesfőváros közgyűlése. A dokumentumban a felek megállapodtak, hogy a főváros évi 20 korona bérleti díj mellett a kincstárnak adja a 6049 négyszögöles Széchenyi-szigeten levő épületcsoportot, amelyet a minisztérium vesz kezelésbe. A szerződésben lefektetették, hogy a sziget többi része felett a főváros rendelkezik, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a múzeum esetenként területet kapjon, ha „időlegesen gazdasági kiállításokat kíván rendezni". A főváros feltételei közé tartozott, hogy a múzeum kiállításai „hetenként 3 napon át a nagyközönség részére díjtalanul nyitva tartandók" A megegyezésben rögzítették az építkezés befejezésének dátumát, melyet 1904. december végében állapítottak meg. 25 A Városligetben sétálók szeme láttára napról-napra jó ütemben épült az Alpár által megálmodott Vajdahunyadvár, ám az 1904-es esztendőben az eddig mintaszerűen haladó építkezés történetében nem várt, kedvezőtlen fordulat következett be. Mindezt a múzeum vezetésében beállott változás előzte meg: az addig nagyszerű munkát végző Bálás Árpád megromlott egészségi állapotára tekintettel lemondott az igazgatóságról, és helyére (főosztályfőnöki, azaz főosztályvezetői fizetési fokozattal) a méhészeti kérdésekben szaktekintélynek számító miniszteri tanácsos, Saárossy-Kapeller Ferenc került 26 így már az ő igazgatása alatt állt az intézmény, amikor 1904 februárjában ünnepélyes keretek között megtörtént a reneszánsz, és októberében a gótikus - ahogyan akkor nevezték: a „csúcsíves" - épületrész átadása. 27 A munkálatok előre haladtával szakaszosan végbement az elkészült részek birtokbavétele, és már februártól elkezdődött a múzeum anyagának fokozatos átköltöztetése a Kerepes úti ideiglenes kiállítóhelyről és a VIII. kerületi Baross utcai raktárból. 28 Mindezek fedezetére a költségvetés 1904-től kezdődően 400 ezer korona támogatást biztosított a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében, amit évi 60 ezer koronás részletekben lehetett felhasználni. 29 Időközben a minisztérium élén is változás állott be. Az 1903 novemberében bekövetkezett kormányváltás elsodorta a mezőgazdasági múzeum ügyét mindvégig kiemelten pártfogoló Darányit, aki Alpárral is jó viszonyt ápolt. A miniszteri támogatásra a problémák jelentkezésével fokozottan szükség lett volna, kiváltképp 1904 elején, amikor a román épületrészben az egész építkezésre is kiható váratlan ese24 MOL K 184.1902-43/3-6123. In: 1908-106-18701.; Köztelek, 1902. IX. 24. 1514. 25 MOL K 184.1905-106-10111. In: 1911-106-10494. 26 Magyar múzeumi arcképcsarnok. (Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula). Bp. 2002. 36-37. és 756-757.; MMgMA IX. 920/3. 27 MMgMA IX. 920/147. és IX. 971/262. 28 MMgMA IX. 920/74. és 920/114. 25 A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. 1907. 11.
