Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Zachar József: Császári hadimúlttal Rákóczi seregei élén

döntött, de ha elfogadjuk a mindkét beosztásban közvetlen elöljárója, Vay Ádám tábornagyi rangját, akkor e helyettes méltósággal logikusan a tábornoki párosult.

34 Magunk így számolunk. Ezúttal azonban központi kérdés ennek eldöntése helyett a korábbi császári szolgálatban állók kiszűrése. A szabadságharc tábornokai közül, a fölöttük álló hadvezérekhez hasonlóan, többen korábban egyenesen császári ezredesek voltak. Közülük Andrássy Pál báró (1655 k.-1713) ifjúkorától, 1683 óta katonáskodott császári szolgálatban, 1688-ban lett főstrázsamester (azaz őrnagy) a Csáky-huszárezredben, 1692-ben alezredesként esztergomi kapitány, 1695-ben ezredes, 1699-ben ezredtulajdonos és 1702-ben egy újonnan felállított hajdúezred tulajdonosa.

35 Kezdetben kitartott a királyhűségen a császári hadakban, és csak 1705-ben csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez, aki átvette rangjában. A következő évben Kőszeg parancsnokaként lett generális. 1710-ben beteget jelentett, és a szatmári békességkötést követően visszatért a császári hadiszolgálatba. Ugyancsak egy saját hajdúezred tulajdonosa volt 1702-től a császári állandó hadseregben babocsai Bagossy Pál (tl709), aki bizonyosan már 1688-tól, kezdetben szentjóbi vicekapitányként szolgált. 1701-ben nevezték ki a császári hadsereg ezredesévé. Itáliai hadba vetése során 1703-ban francia hadifogságba esett, onnan megszabadulva hazatért, és 1707-ben II. Rákóczi Ferenc mellé állt, aki azonnal brigadérosként alkalmazta hadainál. 1708-ban lett generális, de már a következő évben elhunyt. Ugyancsak császári ezredesként szolgált korábban 1693-tól az a nemes Berthóty István (tl709), aki egykor thökölyanus kapitányként esett fogságba, és vállalta az átállást. 1704 szeptemberében szolnoki főkapitányként

36 hódolt II. Rákóczi Ferencnek, és a következő évben lett brigadéros. 1708 végén érsekújvári districtualis (kerületi) vicegenerálisként emelte a fejedelem a tábornoki karba, de alig egy év múlva ő is elhunyt. Nemes Berthóty Ferenc (tl710) 1691-től császári ezredesként teljesített katonai szolgálatot, és már ő 1703-ban azonnal a szabadságharc szolgálatát vállalta, így 1706-ra érte el kassai districtualis vicegenerálisi kinevezéssel a tábornoki rangot. Hasonlóképpen e magas katonai rangban állt a császári hadseregben a híres Bottyán János (1640 k.-1709), aki 1657-ben ifjú jobbágyfiúként katonának állt. Rangról rangra előrelépve 1676-ban lett kornétás, 1687-ben, nemességre emelésével egy időben, kapitány, 1692-ben ezredes, és kapott ezt követően 1693ban önálló irreguláris, majd a továbbiakban 1695-ben reguláris ezredalapításra engedélyt, amelynek felállítása érdekében toborzott is. Egysége a török háborús hadműveletek lezárultáig élt csak, 1698-ban feloszlatásra kényszerült. Már M E nézetünket erősíti meg az a körülmény is, hogy a kerületi vicegenerálisi beosztásba helyezetteknél, a fejedelmi seregeknél ugyanúgy, mint a császári-királyi egybemosódó hadvezetésnél, elmaradt a külön tábornoki méltóságra emelés, ugyanakkor nemegyszer már előbbi generálisi ranggal kerültek egyesek e beosztásba. 35 HKFA, UHF, RN 427, fol. 31. skk. 36 KA, HKR, Bstg. Nr. 2326