Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Zachar József: Császári hadimúlttal Rákóczi seregei élén
1703-ban a zólyomi várőrség parancsnokaként 37 kinyilvánította átállási szándékát, azonban a császári hadvezetés elfogta, és csak a következő évben tudott átszökni II. Rákóczi Ferenc oldalára, akkor a dunántúli hadak parancsnokaként tette meg őt a fejedelem generálisává. Ugyancsak császári ezredes volt 1690-ben adományozott kinevezéssel losonczi Gyürky Pál (1651-1710), aki egykori thökölyanus tisztként időben, már 1683-ban lépett a hazáját az oszmán megszállóktól megszabadítok oldalára. II. Rákóczi Ferenchez viszont csak 1704-ben, Szendrő kapitulációjakor csatlakozott, aki átvette rangjában, a következő évben pedig már egyenesen generálissá nevezte ki. Szintén nem lehetett egyszerű a döntés zabolai Mikes Mihály (1657-1721) részére, aki császári ezredesként lett 1691-ben háromszéki főkapitány, és nyerte el 1693-ban a bárói, 1698-pedig egyenesen a grófi méltóságot. Ezért nem kell csodálkoznunk, hogy csak miután 1704-ben fogságba esett, ebben az állapotában döntött úgy, hogy csatlakozik II. Rákóczi Ferenchez. Erre a fejedelem ezredesként vette át, és már a következő évben generálisává tette meg, 38 ám már 1707-ben kiszorult az országból. Hasonló helyzetben volt torockószentgyörgyi Thoroczkay István (1649-1712), aki ugyancsak császári ezredesi rangban volt aranyosszéki főkapitány, és aki a Bonchida melletti harcban esett 1703-ban II. Rákóczi Ferenc seregeinek fogságába, majd végül is átállt, a fejedelem pedig már a következő évben generálisként állította erdélyi hadai élére. Még mindig nincs vége a volt császári ezredesekből lett szabadságharcos tábornokok sorának. Csicseri Orosz Pál (tl710) Thököly Imre mellől átallva, 1686-tól volt császári tiszt, 1697-ben pedig már ezredesként tanúsította képességeit és tapasztalatait a török ellenében a híres zentai döntő csatában. 1703-ban azonnal csatlakozott azonban II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához, kezdetben ugyancsak ezredesi, ám a következő évtől már generálisi rangban harcolt. Végül Sennyey István báró (tl724) megint csak thökölyanusból lett császári ezredesként csatlakozott már 1703-ban a szabadságharc hadaihoz, és a fejedelem még az évben a tiszántúli hadak élére generálisává nevezte ki. Rákóczi tábornokává korábbi császári alezredesből lett továbbá az az ináncsi Ebeczky István (1650 k.-1719), aki végvári katonai múlttal lett a császári Bottyán-ezred tisztje. 1703-ban alezredesi rangjában állt át a szabadságharc oldalára, a fejedelem azonnal ezredesként vette át, 1705-ben lett brigadéros, 1709-ben pedig generális. Ugyancsak császári alezredesként lépett át II. Rákóczi Ferenc szolgálatába a jobbágy fiúként született Nagyszegi Gábor (tl711), aki előbb Erdélyben katonáskodott, 1678-ban lett hajdúböszörményi kapitány, majd később a császári hadsereg tisztje. A fejedelem 1704 végén őt is azonnal ezredesként vette át, 37 KA, HKR, Bstg. Nr. 2610, 2656, 2761, 2843, 2949, 2995, HKR, ASch. Buch Nr. 56 w Thaly tévesen az altábornagyok közé sorolta.
