Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása

szerek együttes alkalmazását. Ezek kiegészíthetik, erősíthetik egymást (például a visegrádi kutatások arra is példát jelentenek, hogy a természettudományos vizsgálatok is képesek szolgáltatni történeti adatokat, ha az írott források ebben a tekintetben hallgatnak). A környezettörténeti kutatásban alkalmazott tudományágak egyenrangúnak tekintendők. Úgy gondoljuk, kutatási programunkkal jelentős alapkutatást valósítottunk meg. Az eredmények kiértékelése még nem fejeződött be teljesen. A következő munkafázisban a különféle helyeken nyert eredményeket össze kell vetni egymással. Reméljük, hogy a középkori közösségek környezeti alkalmazkodására, a kultúrák adaptációs módszereire is fény derül ezen összevetésekből.

55 Már most kezd kirajzolódni egyfajta „alföldi modell", amit a vizsgált lelőhelyek középkori népessége miatt talán a keleti eredetű kunokkal (vagy velük is) lehet kapcsolatba hozni, valamint esetleg egy „dunai modell" is. A történeti és régészeti forrásokkal jól adatolt XIII-XV. századi kun népesség sorsa, megtelepedési folyamata, gazdálkodásuk átalakulása hasznosítható a honfoglalás kori viszonyok rekonstruálásában is. Meggyőződésünk, hogy a mai környezeti és gazdasági problémák megoldásában is segítséget nyújthatnak a hasonló jellegű, a társadalom és a környezet kapcsolatával foglalkozó történeti kutatások. A múlt egyik legfontosabb tanulsága a táj hasznosításának az az optimális módja, amely jellemző volt a tradicionális társadalmi viszonyok között élő közösségekre, így a középkori magyar falu népességére is. RENFREW, C.-BAHN, P. 1999. 252.