Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása

település egyik épületét, az annak helyén létesített és valószínűleg a kert legkorábbi rétegét képviselő Nagy Lajos-kori kutat, a kert felső részén, az 1479-i évszámmal keltezett pince fölött egy terazzo-padlós kerti lak alapfalait, a Mátyás-kori földterasz támfalának alapozását, a kertet nyugat, illetve kelet felől határoló, kőből épített kerítőfal alapozását. A kert északnyugati részén feltárt objektumok kitűnő rétegsort szolgáltattak a kert kialakításának korára és mikéntjére vonatkozóan. Mind a Nagy Lajos-kori kút, mind az 1993-1994-ben feltárt Zsigmond-kori kút mesterséges üledékgyűjtőnek tekinthető és gazdag biológiai leletanyaggal szolgált. Ezt a lehetőséget igyekeztünk kihasználni és ebből az anyagból minél több vizsgálatot elvégeztetni. A természettudományos vizsgálatokat részben az ásatási keretből, részben (1998-tól) az OTKA támogatásából finanszíroztuk. Az alábbiakban felsoroljuk az 1998-2002 között elvégzett környezettörténeti kutatásokat és fontosabb eredményeiket. A visegrádi Palotakert földtani és geomorfológiai környezetét Sümegi Pál (Szegedi Tudományegyetem) vizsgálta a kert bolygatatlan rétegeiben végzett fúrások segítségével. A talaj szemcseösszetételét vizsgálta, mikromorfológiai és malakológiai elemzést végzett, rekonstruálta az őskörnyezeti viszonyokat, összefoglalta a Visegrádi-hegységre vonatkozó eddigi geológiai kutatásokat. A Nagy Lajos-kori kútban feltárt üledékes rétegek geoarcheológiai vizsgálatát szintén elvégezte, meghatározta az itt és az ásatás során más objektumokban gyűjtött csigafaunát.

48 A Nagy Lajos-kori kútból rétegenként elkülönített minták palinológiai meghatározását Félegyházi Enikő (Debreceni Egyetem) végezte el.

49 Ugyanebből a kútból Torma Andrea a pollen-mintáknak megfelelő rétegek szerint gyűjtött archeobotanikai anyagot, melynek laboratóriumi feldolgozása még tart. A Zsigmond-kori kút 1994 óta hűtőben tárolt földmintáiból Bodor Elvira (Magyar Állami Földtani Intézet) végzett sikeres palinológiai elemzést, Sólymos Péter (Debreceni Egyetem) a csigafaunát és a szemcseösszetételt elemezte (OTKA-program).

50 Az összegyűjtött faszén minták anthrokológiai meghatározását Rudner Zita Edina 1998 és 2000 között végezte el. Az összes szenült és természetes famaradványt feldolgozta (kivéve az 1994-ben előkerült első faleleteket, melyek meghatározása Babos Károly nevéhez fűződik), ezzel jelentős új forrásanyagot sikerült bekapcsolni a történeti ökológiai vizsgálatba. Középkori lelőhelyen első alkalommal történt ilyen mennyiségű szenült famaradvány szisztematikus vizsgálata, ennek köszönhetően a fás növényzet rekonstrukciója különösen fontos része eredményeinknek. Kidolgozásra kerültek a többnyire apró, töM SÜMEGI P. 1998b.; SÜMEGI P. 2001b. A Mátyás Király Múzeum Adattára. PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1998c. (lásd a „Kutak a visegrádi királyi palota kertjében" c. fejezetet). " FÉLEGYHÁZI E. 1998. A Mátyás Király Múzeum Adattára. ™ BODOR 2002c; SÓLYMOS 2001. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára.