Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása

Egy Árpád-kori település feltárt részletei (földbe mélyített házak, gödrök, árokrendszer) kerültek napvilágra a késő középkori falu északi és nyugati részein, félkörben, a templomtól kb. 300-400 m-re. A település objektumai a homokbányánál szuperpozícióban vannak a X-XI. századi köznépi temető sírjaival.

31 Az Árpád-kori település temetője viszont a templomdombon terül el, feltehetően a XI. század végétől induló templom körüli temetőként.

32 A mai református templom helyén álló középkori templom korai, Árpád-kori periódusára az épületbelső feltárása híján nincs közvetlen régészeti adatunk. Az Árpádkori falu pusztulása a tatárjárás idejére tehető, és mind az írott források, mind a régészeti adatok szerint ez a topográfiai hely mintegy száz évig lakatlan volt.

33 Az 1354-ben egy kun nemes családnak adományozott Szentkirály és Mindszent királyi birtok tényleges újratelepülése a XIV. század végére keltezhető. Az ásatási adatok szerint a legkorábbi épületek XV. század elejiek, részben XIV. század végi leletanyaggal. A feltárt épületek a falu folyamatos fennállását igazolják a XVI. század végéig, egyes telkeken ezek a legkésőbbi rétegek. Másutt XVII. század elejére keltezhető objektumokkal és rétegekkel is számolnunk kell. A XVII. század első harmadában ezt a településhelyet végleg elhagyták lakosai.

34 A középkori faluból északnyugatra kivezető út irányában, a templomtól 5,5 km-re, Felsőszentkirályon egy XVII. századi elpusztult falu helyét fedeztük fel az 1980-as évek elején. A házak két sorban húzódnak. A település hosszúsága 450 m, szélessége kb. 100 m. A házhelyek jól megkülönböztethetők, 14 ház helyét rögzítettük rétegvonalas helyszínrajzon.

35 Templomnak nem találtuk nyomát. A felszíni leletanyag alapján a település a XVII. század első harmadától a század végéig állt fenn. Figyelembe véve, hogy a lelőhely korban követi a késő középkori Szentkirályt, az a véleményünk, hogy ez a település az eredeti helyről való átköltözés révén keletkezett, s a szentkirályiak kb. az 1630-as évektől laktak itt a település végleges elhagyásáig. Régi falujuk templomát és temetőjét ez idő alatt is tovább használták. Az alábbiakban a könnyebb áttekinthetőség érdekében felsoroljuk a középkori Szentkirály környezeti rekonstrukciójával kapcsolatos eddigi kutatásokat, hiszen említettük, hogy a jelen pályázati program előtt és attól függetlenül is történtek vizsgálatok. A szentkirályi környezettörténeti kutatások tulajdonképpen az archeozoológiai leletanyag gyűjtésével kezdődtek. Ezt a munkát Matolcsi János kezdte el 31 BICZÓ P. 1984. 180-194. 32 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1976b. 293-301. A református templomtól délkeletre 1978-ban kezdődő ásatások során derült ki, hogy a templom körüli temető előzménye egy soros Árpád-kori temető, a XI. század végétől induló temetkezésekkel. PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1996a. 23-24, 51-52, 60. 33 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1976b. 275-276. 34 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1996a. 13-20.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2002b. 191-192. 35 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2002b. 193-194, 2. ábra.