Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Zachar József: Császári hadimúlttal Rákóczi seregei élén
Már a következő évben sebesülten a Rajna mellől hazatérve, II. Rákóczi Ferenc hadai fogságába esett, csatlakozott, és a fejedelem azonnal ezredesként alkalmazta. 1707-ben lett brigadéros, 1710-ben dunántúli főparancsnokként generális. (Valójában nem tartozik e körbe, de a szabadságharc hadseregében való besorolása szerint egyedül a tábornokokkal együtti számbavételére tekintettel említünk még egy személyt. Csáky István gróf [1669-1725] Thököly Imre mellől állt át ifjan a császáriakhoz, 1688-ban ő is kapitány volt a már említett Lidihuszárezredben. 1703-ban még Ugocsa vármegye főispánjaként szembefordult a népi felkelőkkel, és csak 1705-ben állt át II. Rákóczi Ferenc oldalára. Akkortól az országos hadbiztosság főadminisztrátoraként tevékenykedett, bár tényleges generálisi rangot nem kapott. Ennek ellenére a kortársak a tábornoki karhoz tartozónak tartották, így említését indokoltnak tartjuk. 41 ) A szabadságharc első tábornoki rangot elért hadivezetői közül az eddig vizsgáltaktól eltérően egyedül Petrőczy István (1650 k.-1712) nem vállalta a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc közti időben a császári hadseregbeli szolgálatot, ő azonban már Thököly Imre mellett generálisként szolgált, az 1686-os nagy keresztény hadisikerek hatására pedig keletre emigrált. Csak 1704-ben tért haza, egyenesen II. Rákóczi Ferenc mellé, aki ugyancsak azonnal generálisává tette meg. Áttérve eggyel alacsonyabb szintre, a francia hadsereg példájára bevezetett brigadérosi rangot viselők csoportjára, először ismét egyfajta számbéli bizonytalanságnak kell hangot adnunk. Ezt az ezredesi és generálisi közti átmeneti rangot általában olyan törzstisztek nyerték el, akik kétezrednyi erő, a brigáda élére kerültek. Mindenesetre, ha rájuk gondolunk is, eltekinthetünk a brigadérosi rangban átvett vagy abba kinevezett hat francia (Georges Chassant, Francois Damoiseau, Louis Fierville le Hérissy, Louis Lemaire, Antoine de la Motte, Jean Francois de Riviere) személyétől. Az így maradó, a forrásokban egyértelműen brigadérosként szereplő 35 fő közül ugyanis ismét a császári hadimúlttal rendelkezőket keressük. Ezúttal már kevesebb adattal rendelkezünk, de ezek, az egyelőre 15 főre előkerültek is sokatmondóak, ezért a legjellemzőbbeket felvillantjuk. Teleki Mihály gróf (1671-1720) császári ezredesi rangban Kővár-vidéki kapitányként csatlakozott 1704-ben II. Rákóczi Ferenchez, aki átvette rangjában, a következő évben pedig megtette brigadérosává. Egészen a szatmári egyezség aláírásáig kitartott, akkor visszatért korábbi császári rangjába és beosztásába, bár lengyel földön keltezett kinevezéssel a fejedelem májusban megtette tábornokává, de ez már túl későn érkezett. Ezért is szerepel ebben a brigadérosi összeállításban. 42 41 Ezzel csatlakozunk a Mészáros Kálmán által először papírra vetett megfontoláshoz. Vö. A szabadságharc tisztikara. In CZ1GANY István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Budapest, 2002,157-178. o. Ld. e vonatkozásban főleg 173. o. 42 Thaly és Heckenast sem vette fel a tábornokok közé.
