Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

„muszka konzul" írta le, másikat az újságíró. A hibátlan dialektusban közzétett szövegek pedig a térség lakosságának tudatos tájékoztatását jelzik, az írásbeliség iránti igényt, témaválasztásával nemzeti identitás alakítását, Magyarországgal való szembenállás kifejezését. A történeti énekekből kiderül, hogy a függetlenségért küzdő magyarok harcát elítélték, és a nagy orosz birodalom érdekeit képviselő cár jelenlétét, hatalmát dicsőítették. A világos szembeállítás propaganda jellegű, amely a magyar szabadságharc leverésére behívott sokszoros túlerőt biztosító cári különítmény győzelmét nem osztrák érdek miatt hirdette. A Kossuth-kultusz a környező népek folklórjában is megjelenik, meghatározó tényezővé válva a szabadságharc utáni önkényuralom közéleti hangulatában. A forradalom eszméivel rokonszenvezők előtt a Kossuth-mítosz az ellenállás egyik kifejezése lett éppen úgy, mint a hivatalos vélemény negligálása, illetve a szomszédos népek folklórjának figyelmen kívül hagyása. Ezek a tényezők meghatározták a későbbi generációk szemléletét, amely a Kossuth-kultusz továbbélésének táptalaja lett, segítve annak kibontakozását az évtizedek során megváltozott történelmi és társadalmi helyzetben. Lajos Kossuth's cult appears in th folk-lore of both Hungary and of the neighbouring people. Thr popular poetry forms of the Kossuth cult, i.e. the legends and songs were created in a different way. The prose tradition, the legend and the hero-worship were fed on by the folk-tales and they supported the elements which could have been accepted with full knowledge of the reality. The emotions and commitments being attached to them were fortified by mentioning the names of singing genres. At the same time the Kossuth-image appearing in the depiction culture had a different effect. ILDIKÓ KRÍZA