Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

Azt mondja erre a katona, mivel ismerte Kossuthot: Azt nem lehet Kormányzó úr, mert ezért engem megbüntetnek. Csak menj egész nyugodtan, majd én őrt állok itt helyetted. Amikor aztán eszébe jutott a tiszteknek, hogy fel kellene váltani az őrt, hát látják, hogy Kossuth Lajos áll őrséget. Megrettentek, hogy most mi lesz velük. Kossuth Lajos jelentkezik, hogy »En, Kossuth Lajos Magyarország kormányzója, őrhelyemet átadom.« Erre a tisztek kérik a bocsánatot, hogy megfeledkeztek a kötelességükről. Azt mondja Kossuth Lajos: Megérdemelnétek, hogy fejbe lövesselek benneteket, azonban ezt nem teszem, hanem mindegyiketeket, amikor a leghidegebb lesz, három éjjel fog itt állni egész éjjel... Ezt a büntetést szabta ki rájuk. A katonát meg öt Kossuth-bankóval jutalmazta meg amiért az őrhelyén maradt."

43 A jó vezérként Damjanichot tisztelték a szabadságharc idején. Róla jegyezték fel ezt a mondát is valóságos esetként, de 150 évvel később Kossuth neve került a mondába, ő lett az, aki visszatérő hősként jelent meg a harctéren éppen úgy, mint folklórelődei: Csaba királyfi, Szent László, Mátyás király vagy Rákóczi Ferenc. A történeti mondákra jellemző a nevek cseréje, így került Kossuth is ebbe a mondakörbe. A fentiek alapján érthető, hogy a közműveltségben a szabadságharchoz kötődés a tényektől mindinkább elszakadó fikció lett, miként találóan mondta Szekfű Gyula 1935-ben: „48-ról a magyar tömegek nem gondolkodnak többé, hanem éreznek. A szabadságharc eseményeit értelmük helyett szívükkel és érzelmeikkel fogják fel... '48 megmaradt a magyar függetlenség gyűjtőmedencéjének, mely Magyarországon Bocskai és Bethlentől Rákóczin át Kossuthig minden nemzeti hős fogalmát megillette."

44 A folklórkutatók már a XX. század elején felhívták a figyelmet a szabadságharc emlékeinek 48-tól független összetevőire, részint a korábbi meglévő gyökerekre, részint az időpont fontossága miatt a keletkezett művek antedatálására. Ismerjük, hogy a népi emlékezet nem szab határt a dátumoknál, és az összetartozó események hőseinek nevét felcserélhetik korban közelebb álló személy nevével.

45 A történeti folklórt az események rendje szerint szokás bemutatni, mintegy illusztrálva a csaták, lényeges történések „népi" visszhangját.

46 Ez tudósi szemlélet, mert a népköltészet jellege ettől lényegesen eltér. Ezért mi most eltekintünk a történeti eseményektől és az időbeli rendtől, és a szabadságharc legfontosabb „népi" hőséről szólunk, arról a mítoszteremtési folyamatról, amely a ° BOSNYÁK Sándor: 1100 történeti monda. Bp. NKI. 2001. 248. u SZEKFÜ Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. 1935. 214. * ERNYEI József: A Kyffliäuser mondafaj magyar vonatkozása. Ethnogprahia, 1908. 18. SZENDREY Zsigmond: Történelnd népmondák. Ethnographia, 1922. 137. * DÉGH L. 1952. ZSILINSZKY M 1868. ORTUTAY Gyula-KATONA Imre: Magyar népdalok. II. Bp. 1966.