Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

korban bontakozott ki, amikor a polgári átalakulás még nem szorította ki a folklórt a közműveltségből. Híres költők dalokat írtak és azokat dallammal együtt terjesztették. Az érdeklődés középpontjába került szabadságharc eszméje megmaradt évtizedek múltán is. Az osztrák rémuralom, megtorlás idején a jelentősége felértékelődött, hiszen milliós néptömeget érintett az üldözés. Az önkéntes és besorozott katonák között nagy számban voltak polgári családból származó fiatalok, akik a büntetés terhe mellett a társadalom alsóbb rétegében is terjesztették a szabadságharc folklórját, erősítették országos ismertségét. A bécsi, prágai, berlini forradalom nem befolyásolta lényegesen a német vagy a cseh folklórt. Ott a szabadságharc idején írt, énekelt katonazene és dalköltészet aktualitását vesztette és kikopott a repertoárból. Egykori meglétüket kiadványok, kéziratok, könyvtárak őrzik. Európa keleti térségében a népköltészet átalakulása még nem ment végbe a XIX. század első felében, sőt a hagyomány új erőt nyert a tömeges éneklés révén. Hasonlóan összetett a helyzet az olasz resorgimento népszerű katonadalainak folklorizálódásánál, amelyek bizonyos tekintetben párhuzamba állíthatók a magyarral.

33 A magyar szabadságharc tiltott folklórja 1849 után a passzív ellenállás része lett. Politikai állásfoglalást jelentett, ha valaki Kossuth-dalokat énekelt, Kossuth-szakállt növesztett, Kossuth-kalapot hordott, vagy pipáján Kossuth képe volt kifaragva. Az első jelentős gyűjtemény,

34 Zsilinszky Mihály romantikától sem mentes, Kossuth a magyar nép szívében és költészetében című összeállítása 1868-ban kis példányszámban jelent meg, és hatása a paraszti közösségekben nem lehetett számottevő. Hasonlóan elenyésző szerepű Kertbeny német nyelven kiadott korábbi közlései. A Zsilinszky közölte dalok mutatják a folklorizálódási folyamatot, ami a dualizmus korában mind jobban erősödött. Kossuth visszavárása, Kossuth díszpolgárrá választása, Kossuth képviselőként jelöltetése és az ún. Ceglédi Százak tevékenysége erősítette a mítoszt. A nagy tömegeket megszólító, király által tiltott pompás temetési ceremónia után a millennium idején újabb népszerűsítő könyvek jelentek meg, dicsőítve a szabadságharcot, annak koszorús hősét. Ezek később tankönyvi anyagként, ponyvák közvetítésével mind szélesebb körben váltak ismertté. Ezzel egy időben, a XIX. század végén a masírozódalok között a szabadságharc idejéből származó vagy arra utaló tematikájú énekek voltak, tehát nem csak szabadidőben énekelhették. Szabad volt énekelni a Kossuth-nótákat és egyéb katonadalt, indulót, amelyek eredete a szabadságharchoz kötődött, így a katonaélet a továbbélés és a variálódás fészke lett.

35 A Kossuth-nóta („Kossuth Lajos azt üzente / elfogyott a regimentje...") jelentősége a szabadságharc leverése után nőtt meg. A szabadságharc idején a 33 BRONZINI, Jovanni B.: Nigra und die episch-lyrischen Lieder des Piémont mit historischer Thematik. Lares, 1985. 631-646. * ZSILINSZKY Mihály: Kossutli a magyar népszivében és költészetében. Pest, 1868. 15 BARS1 Ernő: Egy sályi pásztor zenetudása. Bp. 1990.