Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csók Márta: A Montessori-pedagógia elmélete és gyakorlata a múzeumpedagógiában
4/4. Manuális munka: krumplimalac készítése 4/5. A mindennapi élet eszközei 4/6. A látottak és hallottak „alapján" közös tízórai 4/7. Búcsú a múzeumtól Az alaposan felkészített pedagógusok és a múzeumpedagógus, valamint a szülők aktív részvételével került sor a foglalkozásokra, melyeket a következő fejezetekben részletesebben is bemutatok. A foglalkozásokat ez év februárjában, négy alkalommal tartottuk, a gyerekek, a pedagógusok és a szülők felerészben Budapestről érkeztek (Váci Utcai Ének-zene Altalános Iskola), felerészben pedig Kosdról (általános iskola). (Kosd Vác közelében, Budapesttől kb. 55 km-re van.) Mindkét iskolából kitűnő felkészültségű, segítőkész, a múzeumpedagógussal partnerként együttműködni tudó pedagógusok érkeztek, akik már az előkészítő időszakban is alkotó módon álltak a tervezett foglalkozásokhoz, és szakmai és anyagi (magas útiköltség) értelemben egyaránt áldozatokat vállaltak azért, hogy tanítványaik részt vehessenek a foglalkozásokon és azokból minél többet profitáljanak. (Kosdi Altalános Iskola pedagógusai: Makainé File Edit igazgató, Palástiné Kábái Tünde osztályfőnök, Kovács Szilvia osztályfőnök. A budapesti Váci Utcai Ének-Zene Altalános Iskola pedagógusai: dr. Szabóné Vámossy Mária osztályfőnök, Lengyelné Tornán Borbála osztályfőnök.) A foglalkozásokat három állandó kiállításra alapoztuk: „A növények országából", „Vadgazdálkodás és vadászat", „Hagyományos szarvasmarhatartás". „A NÖVÉNYEK ORSZÁGÁBÓL" (Az első osztályos tanulók foglalkozásai) Első osztályosokkal ezt a címében és megjelenésében egyaránt hangulatos kiállítást dolgoztuk föl először, így miután megismerkedtem a gyerekekkel (Ki járt már a múzeumban; mit látott ott; emlékszik-e valamire?), azonnal a kiállítóterembe mentünk. Nagyon röviden megfogalmazva: a kiállítás a természetes növényvilág hasznosítását mutatja be magyarországi viszonylatban, így szólnia kell a gyűjtögető életmódról, nemcsak az ősember gyűjtögető tevékenységéről, „ősfoglalkozásáról", hanem középkor, a kora újkor és a ma emberéről is. Ennek alapján a következő kérdéseket beszéltük meg a gyerekekkel: mit és miért gyűjtögetett régen az ember? Ma milyen céllal gyűjtögetünk? Melyek az ismertebb ehető és gyógynövények? Mit gyűjtögethetünk a háztartás számára? Milyen használati tárgyak készülhetnek az erdőben, réteken, vizek partjain található növényekből? Milyen tárgyakat, használati eszközöket készíthetünk ezekből? A kedveltebb, ismertebb háztartási eszközöket és a régi falusi gyerekek számára készített játékokat ismertük meg: fakanalak, vágódeszka, gyé-