Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csók Márta: A Montessori-pedagógia elmélete és gyakorlata a múzeumpedagógiában

A Montessori-pedagógia elmélete és gyakorlata a múzeumpedagógiában CSÓK MÁRTA Iskolarendszerünk, közoktatásunk az elmúlt évtizedben hatalmas változáson ment át, amit az is mutat, hogy szinte „leképezte" a pluralista társadalmat, annak sokszínűségét, ellentmondásait. Végérvényesen szétesőben van az állampárti időkben kialakult iskolarendszer, ami azt is jelenti, hogy „szétnyílt az olló", hiszen az iskolában (is) egyaránt megtalálható a nagyon jó és a nagyon rossz hátterű gyerek, ami természetesen kihat iskolai teljesítményére, szocializációjára is. Ezt tetézi, hogy az utóbbi évtizedben növekedett a vidék és a város közötti - természetesen nem földrajzi értelemben vett - távolság. Az 1993-ban megfogalmazott közoktatási törvény biztosítja a szabad iskolaválasztás (és a szabad iskolaalapítás) jogát, amely versenyt indított a magyar közoktatásban. Megindult a harc a gyermekekért. A piaci eszközökkel nem rendelkező iskolarendszer piaci keretek között találta magát. Próbált is e feltételek szerint működni, ez azonban sok vergődéssel jár, ez a vergődés pedig újabb és újabb megoldhatatlan problémákat eredményez. A közoktatást „mérő" minőségvizsgáló módszerek egzaktan próbálják kimutatni az oktatásinevelési munka során felmerülő gondokat, sőt, olykor megoldási módokat is ajánlanak, ám e gondok orvoslására mégsem képesek. Az elmúlt évtizedben az iskolai esélyegyenlőtlenség problémája is előtérbe került. A közoktatásban a közelmúltban az esélyegyenlőtlenségek is jobban megmutatkoztak, ezeket az iskolai szelekcióval csak átmenetileg lehet eredményesen kezelni, hiszen a szelekció következményeképpen az azonos szinten tartók is előbb-utóbb lelassulnak, teljesítményük szintje leesik, ha nincs előttük húzóerő. Az ezzel kapcsolatos gondokat tetézi, hogy manapság az élethosszig tartó tanulást tűztük ki célul (szemben a szocialista „mindenoldalúan fejlett" embereszménnyel), ami a készségek, képességek folyamatos, tervszerű fejlesztését követeli meg. Mai világunkban a rugalmas, alkalmazkodásra képes, új ismeretekre nyitott, jól tájékozódó embereknek van esélyük az érvényesülésre. Hogy ilyenekké váljanak a gyerekek, pontosabban, hogy ilyen felnőttek legyenek majd belőlük, e szempontoknak alárendelt képzésüket-nevelésüket már kisgyerekkorban el kell kezdeni.