Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók
szítő - gombmetsző szakmákat társító céh debreceni székhelyű volt, 1795-ből származó pecsétnyomójuk alapításuk idejét rögzíti. A mesterbélyegző tulajdonosa vagy e céhek valamelyikének külső tagja volt, vagy valószínűbb, hogy kontár iparosként űzött, jól menő tevékenysége versenytárs híján olyannyira legalizálódott, hogy termékeit és levelezését saját bélyegzőjével hitelesíthette. Kéményseprő 63.204.1. Kéményseprőmester pecsétnyomója. H. n., év n. Anyaga: sárgaréz. A lap átm.: 18x25 mm. Magasság: 26 mm. Az erősen ovális pecsétlap többszörösen, finoman cizellált levélfüzérrel van körülvéve. A lap alsó harmada a mester nevének monogramját tartalmazza: „M S". E fölött a talajszintet egy vonal jelképezi. Ezen áll középen Szent Flórián, feje fölött glória, a jobbjában lévő vederből vizet önt egy égő házacskára, baljában kéményseprőkefe, amely alatt vagy egy bokrot, vagy lobogó tüzet akart ábrázolni a pecsét készítője. A naiv ábrázolás láttatja a szemlélővel, vagy valóban igaz, hogy a védszent itt nem páncélban, hanem kéményseprőruhában van. (34. ábra) Magyarországon összesen három kéményseprő főcéh működött: Pozsonyban (Bratislava, Cs.), Budán és az ún. alsómagyarországi bányavárosoké. Nagybákay szerint a főcéhek valamelyikéhez tartozó kéményseprőmesterek egyes nagyvárosokban önálló céhpecsétet is használtak. 93 Kertész 62.609.1. Kertészmester pecsétnyomója. H. n., év n. (XIX. sz. eleje). Anyaga: sárgaréz. A lap átm. 20x29 mm. A fekvő ovális pecsétlapon vonalkeretben a kertész „terméke", a virág és munkaeszközei vannak ábrázolva. A kétfülű empire kerti vázából jobb felé dúsan hajlik ki egy lombos növény, bal oldalon egy bádog öntözőkanna áll, fölötte, a váza mögül bukkan elő a gereblye, jobb oldalon egymást keresztező nyéllel egy csákány és egy ásó látható. A vázán a mester monogramja: HI, kurzív, nagybetűs vésettél. (35. ábra) A kert- és parképítés XVIII. századi fellendülésével a kertészszakmán belül is megindulhatott ugyanaz a vertikális szerveződés, amely a szakmában való előrehaladásnál a céhekre volt jellemző. Valószínű, hogy nyugat-európai mintára inkább a kereskedelmi célú kertészet volt az, amely a piaci kapcsolatok kiépítése és monopolizálása érdekében céhes jellegű szervezeteket hozott létre. A XVIII. század végén a nagyobb magyarországi városok környékén céhes szerveződésű német kertésztelepek működtek. 94 A mesterpecsét tulajdonosa NAGYBÁKAY, 1995.123. p. CSOMA Zs., 1997, 19. p.
