Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók

kompozíciónak keretet ad. A fa fajtája nem állapítható meg, csak stilizáció. A mester monogramja, S F, a hordó két oldalán látható. (14. ábra) A gyűjteményben még 14 mester pecsétnyomója megtalálható.

48 Ezeket itt részletesen nem ismertetjük. Kőműves - ács 63.285.1. Debreceni ács-, kőművescéh pecsétnyomója, 1780, Debrecen (Bihar vm.). Anyaga: bronz, vas. A lap átm. 45 mm, vastagsága 5 mm, a bronz nyomólapot egy 5 mm-es vaslap hordozza, amelyhez 10 mm-es, elkeskenyedő, nyolcszögletes vasnyél van forrasztva, s itt egy gyűrűvel elválasztva lekerekített szélű, négyszögletes hasábban folytatódik, amely lassan 15 mm-re vastagodik. Ossz. magasság: 101 mm. Felirata: „SIG : V : EINEHRS : HAND : D : BURG : MAU : U : ZIME : MEIS : IN : D : K : F : S : DEBREZ." A kőművesek és ácsok egyesült céhének pecsétnyomója. A pecsét lapján alul hosszvágó, más néven ácsfűrész látható. Ez alatt foglal helyet az évszám: 1780. E fölött két ovális pajzsban a céh szakmáinak eszközei, balról az ács- (nyitott ácskörzővel szemben hegyére állított ácsderékszög, alatta X alakban keresztbe fektetve nyeles ácsbárd és tisztító fejsze, közöttük ácskapocs), jobbról a kőműveseszközök (körző, kőműveskalapács, félkör alakú, hegyes végű vakolókanál, derékszög, függőón). A pajzsok fölött kétfejű sas, lábában kardot és jogart tart a magyar címerrel. Az ácsmesterség jelvényeit tartalmazó pajzs mellett az ácsok védszentje, Szent József áll, kezében három virágszállal. „A török kiűzése után a felszabadított területeken az újjáépítés érdekében tömegesen alakuló ácscéhek jelvényeiben a szerszámok szaporodása mellett jól megfigyelhető az ácsok védőszentjének, Szent Józsefnek mind gyakoribb megjelenése, kezében rendszerint 3 virágszállal."

49 Szent József és az ácsmesterség között közvetlen a kapcsolat, hiszen a szent ácsmunkából tartotta el családját. A kőművesszerszámokat ábrázoló pajzs mellett a kőművesek védszentje, Szent Rókus áll. Kezében vándorbottal, lábsebét mutatva, lábainál kutya hever, s az öve mellett jól kivehetően, külön ábrázolta a pecsét metszője a jellegzetes ivóedényt.

50 Szent Rókus patrónussága az olasz „rocco" = szikla, kő jelen48 Kádármesterek pecsétnyomói: 64.1592.1.

1 Z monogrammal; 62.194.1. J P monogrammal; 62.198.1. K F monogrammal; 62.280.1. K B monogrammal; 62.934.1. F F monogrammal; 63.199.1. M S monogrammal; 63.208.1. F M monogrammal; 63.214.1. K K monogrammal.; 63.222.1. Gót betűs, F T monogrammal; 63.29.1. J Z monogrammal; 63.723.1. I H monogrammal; 66.55.1. J. Fleischhacker; 66.63.1. M W monogrammal; 66.78.1. Pecsétgyűrű, K G monogrammal. " NAGYBÁKAY, 1995. 105. p. * Rókus gazdag francia család gyermeke volt. Zarándokként pestisben megbetegedett, Piacenza mellett egy kunyhóban húzta meg magát, ahol a hagyomány szerint egy angyal ápolta és egy kutya hordta neki a kenyeret. Ezért szokták kutyával ábrázolni, mely lábsebét nyalogatja. Rókust egykorú képeink és szobraink zarándokként ábrázolják: kezében vándorbot, válláról ivóedény, rendesen kobak csüng le. (BÁLINT S., 1977. 2. köt. 191. és 194 p.)