Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók

A szép mívű mesterpecséten az ovális lapon ötágú korona alatt, szív alakú pajzsban M R betűk (az R betű átütve). Alul a patkolókovács szerszámai sorakoznak: a kerek szájú patkolófogó, benne patkószeg, a patkolókalapács amely egyik oldalán a szeghúzás céljára villa alakúvá van kiképezve - és a patametsző. A pajzsot kétoldalt barokkos indák szegélyezik, fölöttük jobbról hold, balról csillag. A kalapács nyelén lópatkó fekszik, és legfelül az ötágú koronán álló gólya csőrében szintén patkó. Stájerországi hatásra legkorábban a Győr megyei kovácsok és kerékgyártók privilégiumának céhpecsétjén látható madár képe (strucc), s ezt később több magyarországi kovácscéh átvette, majd a céhes tárgyakon elnépiesedve túzokábrázolássá módosult. (A struccszimbólum arra a középkori hiedelemre vezethető vissza, hogy a strucc a vasat is megeszi, és olyan kitartóan fut, mint a ló. Ezért került kapcsolatba e szimbólum minden vassal foglalkozó szakmával.) Érdekesség, hogy ezen a mesterpecséten tovább módosulva a madáralak már inkább daru vagy gólya. (Szolnok, Békés, Hajdú és Heves megye területén több település címerében szerepel az ún. őrdaru vagy a gólya.) (9. ábra) Bár a kovácsmesterség mindenütt (mint a foglalkozást jelző szimbólum is mutatja) magában foglalta a lópatkolás tudományát is, már a XVI. században elkülönültek a kovácsok a patkolókovácsoktól. A Céhkataszter 93 kovácscéhe mellett csak 11 patkolókovács megjelölés található. Ezek főképpen ott alapultak (mezővárosokban, városokban), ahol nem minden kovács patkolt lovat.

36 Az ismertetett 6 vegyes céh kovácsmesterein kívül még az előbbi mellett 4 kovácsmester pecsétnyomója, illetőleg pecsétgyűrűje van meg a gyűjteményben.

37 Mindegyiknél kivétel nélkül a szakma attribútuma a patkolókovács szerszámaiból tevődik össze. Lakatos A kovácsoktól leváló lakatosszakma mestereinek külön céhekbe tömörülésére már a XV-XVI. században volt példa. A Céhkataszter adatai szerint Magyarországon 47 önálló lakatoscéh működött, de ezenkívül 165 olyan egyesült céhet ismerünk, amelyben a lakatosmesterség egy, két, három vagy több szakmával társulva jelen volt. A Numizmatikai Gyűjtemény tíz lakatosmester pecsétnyomóját őrzi. Ezek közül három heraldikai elemként szárnyas oroszlánokat szerepeltet a szakma jelképén, a kulcson kívül.

38 A lakatosmesterség legáltalánosabb szimbóluma, a két, szárával egymást keresztező kulcs jelenik meg a * DOMONKOS O., 1991. 71. p. "Kovácsmesterek bélyegzői: 62.200.1. Pecsétgyűrű. H. n. [Isztiméry László leírása szerint „Gyűjtve Sopron környékéről" 1, [18. sz.]; 62.196.1. Pecsétnyomó, K M monogrammal; 63.219.1. M K monogrammal; 63.732.1. A N [?] gót betűs monogrammal. " Lakatosmesterek pecsétnyomói: 63.229.1. Monogram nélkül, Év n. [1700-as évek vége], 63.233.1. I Sch monogrammal. [1800-as évek eleje]; 63.232.1. Fleszer József [1850-es évek].