Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Wohlné Nagy Ágota: A rendszerváltás hatása a magyarországi „gyógynövényügy" alakulására

használatában és tulajdonában lévő (aranykoronával bíró) földterületeket különféle alapokba kell helyezni. Kárpótlási alapba került az összes földterület aranykorona értékének 50%-a. Ezeket a földingatlanokat a kárpótlási jeggyel rendelkezők szerezhették meg, nyilvános árveréseken. A kárpótlási törvény egy sajátos, ingyenes földtulajdon-szerzési jogcímet is tartalmazott. Ez volt a juttatás. Maximális mértéke 30 AK/tag volt. Ezek a földterületek képezték a tagi alapot. Részarányalapba kerültek azok a földterületek, amelyeket a szövetkezetek alapításakor a tagok vittek a közösbe. A kárpótlási törvény végrehajtásával megfosztották a szövetkezeteket az alapvető, speciális termelőeszköztől, a termőföldtől. A szövetkezeti közös vagyonban ugyanis csak minimális mennyiségű, AK érték nélküli, belterületi földingatlan maradhatott. A szövetkezetekre általánosan igaz, így a Szilasmenti MGTSZ-re is, hogy a reprivatizáció nem segítette, inkább gátolta a magyar mezőgazdaság válságból való kibontakozásának esélyeit. Ráadásul a rendszerváltást követően a keleti piacok elvesztése és a nyugati piacokon tapasztalható keresletcsökkenés nyílttá tette a hazai túltermelési válságot. A csőd bekövetkeztének tehát belső és külső oka egyaránt volt. Mi történt ezután? AZ ÁTALAKULÁS UTÁN Az 1992. évi I. törvény értelmében a szövetkezeteknek 1992. december 31-ig dönteniük kellett további sorsukról. így egyesülhettek, szétválhattak, átalakulhattak vagy megszűnhettek. A régi gazdálkodási formák fenntartása az új helyzetben lehetetlen volt. A tagság az átalakulás mellett döntött, új típusú szövetkezetté alakult Szilas Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezet, röviden Szilas Szövetkezet néven. A tsz igazgatósága az új helyzethez illően döntést hozott, melynek értelmében a termelőtevékenységet megszüntették, a régi főágazatokból, ágazatokból korlátolt felelősségű társaságokat hoztak létre. Az adósságállományt a megmaradt szövetkezeti vagyon részleges értékesítéséből rendezték. Az 1993-as közgyűlés elfogadta a szövetkezet stabilizációs programját, és határozat született arra, hogy a Szilas Szövetkezet hat fővel vagyonkezelői formában fog tovább működni. 1994-től hétéves futamidejű reorganizációs hitelt vettek fel a volt szövetkezeti tagokból alakult társaságok, melyből szövetkezeti vagyontárgyakat vásároltak. E korlátolt felelősségű társaságok között található pl. a Silanus, a Szilas-Consult, a Szilas-Agrár, a Farmtech stb. Név szerint feltétlenül megemlítendő az extrakciós ágazatot megvásárló német Döhler cég, valamint a kerepesi drogüzemet átvevő Rózsahegyi Gyógy- és Fűszernövény Forgalmazó Kft. Összesen tizenhárom „utód" cég alakult a régi tsz helyett. A különböző ki-