Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Farkas Gyöngyi: Paraszti társadalom és kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)

nak" alacsonyabb fokát megvalósító szövetkezeti formától azt várták, hogy anélkül szabadulhatnak meg a fokozódó állami terhektől, hogy közben az egyéni gazdálkodásról le kellene mondaniuk. A források szerint az I. típusú tszcs-k nagy része még azt a néhány munkafolyamatot (a szántás és a gépi vetés munkáit) sem végezte közösen, amit a működési szabályzat előírt.

23 Az I. típusú tszcs-k „...valósággal konzerválják az egyéni gazdálkodást."

24 - hangzott el a megyei pártbizottság 1951. augusztus 1-jei ülésén. Többször előfordult, hogy éppen maguk a látszatsiker érdekében mindenre kész tsz-szervezők hívták fel a figyelmet e formák kijátszhatóságára. Tésen például 1951 nyarán azzal az érvvel próbálták beszervezni a parasztokat, hogy „...gazdálkodásuk a régi marad, azzal a különbséggel, hogy az I. típusú tszcs-k 25%-os adókedvezményben részesülnek".

25 A tsz-szervezési kampányok során a szervezők elleni erőszakos fellépésre ritkán került sor. A források között csak elvétve találkozunk olyan esettel, mint amelyről a megyei pártbizottság 1951. augusztus 1-jei ülésén számoltak be: Pápa-Báróchegyen „...tavaly még késsel fogadták a népnevelőket, azt mondták, hogy aki a tszcs-ről beszél, agyonszúrják".

26 „Sok helyen, mikor felvilágosító munkát végzünk, - panaszkodott a pápai járási tanács mezőgazdasági osztálya 1950-ben - szinte ellenségesen fogadnak."

27 A szervezőkkel szembeni „ellenséges" magatartás többnyire abból állt, hogy a falu lakói szidalmazták és nem engedték be házaikba az agitátorokat. Az AVH megyei osztályának küldött 1951. szeptemberi hangulatjelentés szerint „Teleki Mihályné zalavári kisparaszt, mikor a népnevelők megjelentek nála, magából kikelve szidta a Pártot (sic!) és trágár szavakat használt".

28 A kollektivizálás megkönnyítésére és a „tsz-ellenes agitáció" visszafogására 1949-ben kormányrendeletet adtak ki a „termelőszövetkezeti csoportok, tagjaik és vagyonuk büntetőjogi védelméről".

24 A rendelet szerint bűntettet követett el és tíz évig terjedő börtönnel volt büntethető az a személy, aki termelőszövetkezeti csoport alakulását megnehezítette, meghiúsította vagy a megalakult csoportot működésében akadályozta, fennmaradását veszélyeztette. 1950 augusztusában tszcs elleni izgatás bűntettével vádoltak és 10 hónapi börtönre ítéltek egy devecseri lakost, továbbá egy évre kitiltották Öcs községből, ahol ismerőseinek a devecseri tszcs-t szidalmazta. Az ítélet indoklása szerint „...a devecseri tszcs-re vonatkozóan tett rágalmazó és becsmérlő kijelentések alkalmasak arra, hogy Öcs községben éppen megalakulás alatt álló tszcs megalakulását 23 VML. P. ir. 30. f. 23. ő. e. MB-ülés, 1951. október 15. 24 VML. P. ir. 30. f. 21. ő. e. MB-ülés, 1951. augusztus 1. Rendkívüli ülés a tszcs-fejlesztésről és a tagosításról. a VML. XXIII. 16-1. H 816-232/1951. 1951. június. 26. 2

" VML. P. ir. 30. f. 21. ó. e. MB-ülés, 1951. augusztus 1. Rendkívüli ülés a tszcs-fejlesztésről és a tagosításról. 27 VML. XXIII. 16-1. FM 816-9. A pápai járási tanács mezőgazdasági osztályának jelentése a megyének. 1950. augusztus. 7. 31 VML. P ir. 30. f. 82. ő. e./1951. Az ÁVH megyei osztályának küldött hangulat- és helyzetjelentések 1951. szeptember 3. " 2.560/1949. Korm. sz. rendelet. Magyar Közlöny, 1949. március 19.