Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Farkas Gyöngyi: Paraszti társadalom és kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)
energiatermelés, vegyipar) 3 , amelyek az ötvenes évek extenzív iparosítása során a legdinamikusabban fejlődtek 4 . Az ipari jelleg több szempontból is kihatott a megye kollektivizálására. A központi gazdaságpolitikai elképzelésekben - szovjet mintára - elsősorban a nagy gabonatermő területek, az Alföld, ezen belül is a Nagykunság mezőgazdaságának átszervezése szerepelt 5 . Az iparosításban főszerepet kapó Veszprém megye így a kollektivizálás kapcsán nem került a figyelem középpontjába. A megyei apparátus (az állami és a pártbürokrácia) megítélése elsősorban az ipari tervek teljesítésén múlott, a megfelelési-bizonyítási kényszer nem hajszolta bele őket erőteljes kollektivizálási akciókba. Ez azért fontos tényező, mivel a tervutasításos gazdaságirányítás mintájára megyékre lebontott tsz-fejlesztési tervek végrehajtása nagymértékben múlott a helyi hatalmi szervek hozzáállásán. Bár a parasztságot tsz-ekbe tömörítő kényszer döntően gazdaság jellegű volt, a helyi apparátus „elszántsága", erőszakos fellépése nélkül a szervezési kampányok kevés eredményt hoztak. Negatívan hatott továbbá a kollektivizálás menetére a magasabb keresetet és biztosabb megélhetést nyújtó ipari üzemek és bányák korlátlannak látszó munkaerő-kereslete is, ami nagyobb mozgásteret, a tsz-eknél vonzóbb perspektívát jelentett a föld nélküli agrárnépességnek éppúgy, mint az egyéni gazdálkodást feladni kénytelen parasztbirtokosoknak. Ugyanakkor a politikailag többé-kevésbé elkötelezett, jól szervezhető és mozgósítható ipari munkásság nagyszámú jelenléte pozitív tényezőnek bizonyult. A hatalom a társadalom egyéb rétegeinél jobban fel tudta őket használni a falu ellenállásának megtörésére. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy az ipari munkások egy része maga is rendelkezett földtulajdonnal és a falusi társadalom tagja volt. A megye földbirtokviszonyainak és paraszti társadalmának elemzéséből is arra a következtetésre juthatunk, hogy a tsz-szervezők nem számíthattak gyors sikerre. Mivel 1945 előtt Veszprém megye földbirtokszerkezetében a nagybirtok aránya az országos és a dunántúli átlagnál is magasabb volt, 6 az 1945. évi földreform céljaira viszonylag nagy mennyiségben állt rendelkezésre kiosztható földterület. A földreform végrehajtása során pedig a megyében az átlagosnál erősebb volt az a tendencia, amely elsősorban az életképes, erős családi gazdaságok kialakítását tartotta a reform fő céljának. 7 A megyei átlagos juttatás mértéke is meghaladta az országos átlagot (6, ill. 5,1 kat. hold volt). 8 5 Az 1949. évi népszámlálás. 8. 1950.198-199. * Beruházási adattár. 1973. 142-154. 5 URBAN L. 1988. 88. 6 A megye területének 42%-a volt 500 kat. holdnál nagyobb területű birtokkal rendelkező földtulajdonosok kezén, Magyarországon ez az arány 33%, a Dunántúlon 37%. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. 1936. 12-13. 7 DONATH F. 1969. 63-64. 8 Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. 1971. 252.
