Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szőllősy Gábor: A poroszkálásról és a hagyományos török poroszkaversenyekről
A poroszkálásról és a hagyományos török poroszkaversenyekről SZŐLLŐSY GÁBOR A POROSZKÁLÁSRÓL Hazánkban a lótenyésztés és a lóhasználat az utóbbi két-három évszázadban katonai irányítás alatt állt, így nem csoda, hogy a magyar lovaskultúrából gyakorlatilag hiányzik a poroszkálás, és hiányzik az ezzel a jármoddal foglalkozó magyar nyelvű szakirodalom is. A poroszkálás nem illeszkedett bele a katonaságnál használt jármódok közé, így az élet egyéb területein sem érvényesülhetett, pedig a világ sok részén használják a közlekedésben és a lóversenyzésben is. Az bizonyára nem meglepő, hogy Kazahsztánban, Kirgíziában, Üzbegisztánban, Türkmenisztánban, Afganisztánban rendeznek poroszkaversenyeket, de azt talán kevesen tudják, hogy az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Izlandon, Japánban, Brazíliában, Puerto Ricóban, Costa Ricában, Peruban, Chilében, Argentínában és nem utolsósorban Törökországban is vannak poroszkaversenyek. A török szakirodalom mintegy 24-25 poroszka vagy poroszkálásra is megtanítható lófajtát tart számon világszerte, köztük olyan közismert fajtákat, mint az amerikai ügető, az izlandi póni vagy a Tennessee Walking Horse, és olyan, nálunk ismeretlen fajtákat, mint a japán Hokkaido ló, az üzbég karabayir vagy a Puerto Ricó-i paso fino. A hagyományos török poroszkaversenyekről szóló irodalom arról tanúskodik, hogy a törököknél a jármódok felosztása kissé különbözik a nálunk szokásostól. A lépést, ügetést és a vágtát lényegében ugyanúgy definiálják, mint mi, de a poroszkálásnak több változatát különítik el, és hasonló logika mentén különítenek el változatokat az ügetés jellegű jármódok közt is. A legnagyobb problémát e jármódok korrekt magyar megnevezése jelenti, hiszen nekünk a poroszkálásra csak egy szavunk van, a törököknek viszont három. Ennek a problémának a megoldására sajnos a szótárak sem nyújtanak megfelelő segítséget. A „poroszka", „poroszkál", valamint a „yorga", rahvan", „eskin" szavak nem szerepelnek a magyar-török, 1 illetve a török-magyar kézi1 Magyar-török szótár, (szerk. CSÁKI Éva) Budapest, 1997.
