Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Korkes Zsuzsa: Rozmaring a magyarországi paraszti ünnepnapokban

Pesti Panna pingálta ki, Gyöngyöt, gyöngyöt a fiának, Gyöngykoszorút a jányának."

19 Népdalainkban a rozmaring mindenkor a beteljesült vagy a beteljesületlen szerelemről szólt. Mulatságban a friss csárdás dallamára énekelték: „Rozmaringot ültettem cserépbe, Kitettem az udvar közepébe, A rozmaring karikára hajlik, A szeretőm őszre házasodik."

20 „A csákányi dobogós kert alatt, Az én babám rozmaringot arat; Én leszek a rozmaring marokszedője, E barna legény igaz szeretője."

21 Csorna Zsigmond foglalkozott a szentbékkálai rozmaringos asszonyokkal, akik a környék katolikus falvainak búcsúira, körmeneteire szállították elsősorban frissítő illatáért a rozmaringot.

22 A Vas megyei csákánydoroszlói legények a helybeli vagy idegen községben tartott búcsúkon rendszerint rozmaringos kalapban jelentek meg.

23 Szinte országosan elterjedt szokásként élt, hogy farsangkor vagy húsvétkor a legények rozmaringos kalapban mentek a bálba, melyet a szeretőjüktől kaptak. Ugyancsak aranyporos rozmaringot ajándékozott a lány a regruta szeretőjének. Sorozás után bált rendeztek, ahova a legény a már feldíszített kalapban ment. Az ágat nemzetiszínű kis csokrokkal díszítették.

24 A Pest megyei Galgahévízen a lány kezdetben bolti papírvirágot adott a legénynek, majd ezt felváltotta a rozmaring, amit aztán még be is aranyoztak. Vettek a boltban bronzot vagy aranyszínű papírt, amit keskeny csíkokra vágtak. A rozmaringot cukros vízbe vagy tojásfehérjébe mártották, és úgy ragasztották rá a papírt. Az ág aljára nemzetiszínű masnit kötöttek. Később az aranyozott rozmaringra brosstűket is kötöttek úgy, hogy a rozmaring minden kis ágához illeszkedjen egy-egy tű feje. A legények a bokrétát a kalapjuk mellé tűzték.

25 " MARTON PÁLNÉ, CKMA 1457/ 78. 20 BENEDEK S. Galgahévíz, 1942. EA 3161. 21 CSABA J. i. m. 122. 22 CSOMA ZS. 1983. 33-40. 21 CSABA J. i. m. 121. 24 MARTON PÁLNÉ, Kartal, CKMA 1457/78. 25 BENEDEK S. Galgahévíz, 1942. EA 3161.