Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Dobszay Tamás: A jobbágyfelszabadítás, a jogkiterjesztés és a paraszti politikai jogok kapcsolata Kossuth publicisztikájában (1841-1844)
mint a jobbágyságra nézve", „és e tekintetben a telekbírói hivatalnak a községi hatóságba beillesztését". 12 Felvethető lenne persze, hogy a községek megyei képviselete még nem népképviselet. Egyfelől a nemesség fejenkénti megjelenése mellett a 4-500 fő után választott egy-egy küldött még mindig kisebbséget jelentene, de ez egyben azt is jelentené, hogy a nemességhez képest a községi küldötteknek tört szavazata volna. A nemesség és a köznép között tehát fennmaradna a jogok különbsége, s a megye továbbra is a nemesség hatalmi monopóliumának intézménye maradna. Nem lehet azonban Kossuth szavait úgy értelmezni, mintha ő a községek megyei képviseletét népképviselet gyanánt vagy a helyett ajánlotta volna. Mint arra Ruszoly József is rámutatott, a képviselet Kossuth számára - noha kénytelen javaslatait a rendi szisztéma adta lehetőségekhez igazítani és a tiszta képviseleti rendszerhez képest a fennálló politikai viszonyokhoz mérsékelni - mindvégig a tiszta népképviselettel azonos, javaslatai annak elérését célozzák, közelítik, készítik elő. 13 Adott politikai viszonyok közepette azonban amikor a reformért a nemesi megye bázisán kell küzdeni - a tiszta népképviseleti rendszer követelését provokatív, idő előtti, s ezért a reform egészére veszélyes lépésnek tekintette: „óhajtnók az egész népet alkotmányunkba felkarolva látni, de ismerünk időt s körülményeket, s azért csak azon meggyőződésünket fejezzük ki", hogy a községek képviselete első lépés lehet az efelé vezető úton. 14 De ugyanígy fellép az ellen is, hogy a teljes népképviselet aktuális kivihetetlensége miatt minden lehetséges reformról lemondjon az ellenzék: „vajon abból, hogy ennek behozatala jelenleg lehetetlen, mivel a népképviseletnek még órája nem ütött,... vájjon következik-e ebből, hogy most népképviselet és így képviseleti rendszer körében semmit se tegyen az országgyűlés?" 15 „Sokszor megmutattuk, hogy a képviseleti rendszer csak a népképviselet basisán lehetséges, azon kívül pedig nevezetesen tisztán aristocratiai körre szorítva vagy jogcsonkító oligarchismus volna, vagy legképtelebb képtelenség. Mivel pedig a népképviseletnek teljes értelemben! behozatala előzményeket kíván, melyek még nincsenek,... természetesen következik, hogy e pillanatban a népképviselet egész épségbeni behozatala még alkalmasint nem egyéb, mint jámbor óhajtás." „Miből aztán önként foly a negyedik követelmény", hogy az előkészítő lépés a megyék képviseleti átalakítása, azaz a szabad községek megyei képviselete legyen. 16 Leghatározottabban lapjának elvesztése után néhány héttel, Pest megye közgyűlésén mondta ki véleményét, amikor - világosan megkülönböztetve egymástól a kettőt - a községek megyei képviseletét a népképviselet előkészítő fázisaként mutatta be a politikai jogok kiterjesztésének útján: a politikai jogok13 SZABAD, 1977. 64. 13 RUSZOLY, 1994. 1024-1027., 1029. 14 Igénytelen nézetek. 1842. 184. sz. 417-418. 15 III. [A teendők]. PH. 1843. 267. sz. Kossuth Lajos iratai. XIII. 148. " Irányelvek. PH. 1843. 266. sz. 147-148., RUSZOLY, 1994. 1027.