Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csoma Zsigmond: A régi magyar, hungaricum szőlőfajták történeti-ökológiai, ethno-ampelográfiai vizsgálata (A középkortól a XX. század közepéig)

után a szőlőtöke sirni ne kéntelenitessen."

35 A termőegyensúly általában Magyarországon azért borult fel, mert túl sok rügyet hagytak a parasztok egyegy tőkén, nem pedig csak a hosszú metszés, szálvesszőzés miatt. Általában ugyanis rövidre metszették a szőlőtőkéket, az egyedi fajtaigények ismerete hiányában, de ugyanakkor sem a zöldmunkákat, sem a letermett vesszők tőből eltávolítását sem végezték el. A tőkefejet nem tartották tisztán, így a termőegyensúly hamar felbillent. A Balaton-melléken az adósságot csökkenteni akaró gazdák metszettek csak hosszabbra, „kányavellás"-ra. Az aszimmetrikus tőketerhelésnél éppen ott hagytak rügyet, ahol a vesszők amúgy is erősebbek voltak.

36

. A PARASZTI SZŐLŐK FAJTÁINAK METSZÉSI IGÉNYEI A fajtaösszetételben a metszéshez igazodva a pontuszi fajtacsoporthoz tartozó fajták túlsúlya mutatkozott meg. A viszonylag igénytelen és mellékrügyeikből is termést hozó, a kopasz és rövidmetszést bíró szőlőfajták a technológia adottsága révén elszaporodtak. Simon Vince bár hangsúlyozta (1865-ben) a metszők fajtaismeretének fontosságát,

37 ez azonban csak utópia maradt. A kevert fajtaállományú paraszti szőlőkben a különböző fajták különböző hosszúságú metszést igényeltek volna az egyedi fajtaigényeik szerint. A szőlőfajták metszésének tisztázására már 1864-ben az OMGE gellérthegyi kísérleti szőlejében 41 fajtával kísérleteztek. Több olyan fajta volt itt termesztésben, amelyeket alacsonyművelésük ellenére hosszúra kellett metszeni. így a kéknyelű, sárfehér, porcsin, erdei, hárslevelű, kövérszőlő, lisztes, vékonyhéjú, furmint, járdovány és részben a tüskéspupu zamatos, bajor, gohér, királyszőlő fajtákat. A XIX. század második felében elterjedő Izabella, Augusztána, genuai, valamint a rajnai rizling, tramini, burgundi, Muscat Lunel, Sauvignon, Cabernet, Merlot is hosszú metszést igényelt a csemegefajtákkal együtt. A régi magyar fajták művelés- és metszési módja, illetve igénye tehát két tényre ad választ a mai kutatónak: 1. A középkori lugasművelésben ezeket az alacsony művelési igényű egykori magyar vagy régi fajtákat nem vagy csak alig használhatták fel. 2. Az 1970-es, 80-as évek nagyüzemi magasművelés formájába kényszerített régi magyar szőlőfajták, az eltérő biológiai tulajdonságaik, habitusuk, növekedési erélyük miatt, lassan kiszelektálódtak, számuk a termesztésben csökkent.

38 35 FARKAS G. 1965.149. * JANKÓ J. 1902. 264., a termőegyensúly ismeretére: PARRAGH G. 1860. 89., az asszimetrikus terhelésre: GYÜRKY A. 1879. 62-63. 37 SIMON V. 1865. 777. 38 Vö, PARRAGH G. 1860. 33., GYÜRKY A. 1879. 63., GALGÓCZY K. 1880. 149., las TORRES J. 1872. 113., és CSEPREGI P. 1965. 225.