Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csoma Zsigmond: A régi magyar, hungaricum szőlőfajták történeti-ökológiai, ethno-ampelográfiai vizsgálata (A középkortól a XX. század közepéig)

AZ URADALMAK SZEREPE AZ ÚJ FAJTÁK ELTERJESZTÉSÉBEN Az új fajták elterjesztéséből az uradalmak tevékenyen kivették részüket. Alapvető érdekük fűződött a fajtaváltáshoz, hiszen a minőségi bor árucikk volt, ugyanakkor mind a tőkebefektetésre, mind a szakszerűbb szőlő-bormunkálatok elvégeztetésére lehetőségük nyílt. A kommersz vörösbortermő vidékeken fokozatosan fehérborfajták telepítésébe fogtak, majd a minőségi conv. occidentalis csoport fajtáival cserélték fel a majorsági szőlejük tőkéit. Megfigyelhető ez például a mernyei uradalom szőlőgazdálkodásában is, de az Esterházyak alcsúti szőlejében, a Hunyadyak baglási (Somogy m.) szőlőhegyén is a Rajna mentéről hozatott rizlinget telepítettek a XIX. század elején.

19 Baranyában először a villányi főhercegi uradalmak igazgatója, Zimmermann Károly hozatott rizlinget, azt az utasítást adva mellé, hogy „fejbe ne metszessék, hanem vagy csapolva, vagy egy-két vesszeit meghagyva és végeit földbe bocsájtva, avagy lugasra bocsájtandó." A villányi főhercegi szőlőből már a XIX. század közepén adtak el conv. occidentalis fajtacsoportba tartozó fajtákat. A bellyei uradalomba is a Mosel mentéről hozattak rizlinget. De a bikali uradalom, a pellérdi uradalom, a pécsi káptalan szentmiklósi szőlészete is a korszerű, új fajtáknak (rizling, oportó, tramini) első dunántúli, üzemi szintű termesztői voltak.

20 A Fertőmenti főhercegi szőlőbe is az 1840-es években a Rajna mentéről telepítettek rizling, Clävner, tramini, fehérburgundi, szürkebarát és oportó fajtákat.

21 1849 novemberében a tatatóvárosi Esterházy-szőlőskertből, a tisztiszék engedélyével az alábbi 12 030 db vesszőt adtak el: „Fekete portugáliai" (oportó) 2000 db, „Klefner fekete" (Clävner) 2100 db, „Vörös fekete" 300 db, „Vörös tramini" 2200 db, vörös kövidinka 200, bogdányi dinka 100, decsi vörös 50, fejér rizling 500, olaszrizling 600, burgundi fekete 500 db és különböző jó fajtákból 780 db.

22 Somogyban a gálosi és a hajmási szőlőhegyére Festetics Lajos Olaszországból és Franciaországból telepíttetett nemes szőlőfajtákat, míg a közeli simonfai hegyre Somssich Pál a XIX. század közepén.

23 A mintaszerűen kezelt Somogy megyei Baglyas kéthelyi szőlőhegyén egy Appel nevezetű földbirtokos rajnai és franciaországi szőlőfajtákat telepíttetett el. A soproni Weinbau Verein legsikeresebb szaporítóanyaga a XIX. század közepén a rizling, a tramini és a furmint volt, amiből 20 000 gyökeres és 30 000 simavesszőt tudtak eladni évente.

24 A mernyei uradalomban a szőlészetet 1869-ben felújították. Dörgicsén a furmint mellett traminit, rizlinget és Chasselas ültetvényeket alakítottak ki, a ta" TÓTH T. 1973. 146., uo.: 1978. 61. 20 RUZSÁS L. 1961. 977. 21 W. KÖHLER 1866-67. 8. 22 KÁLLAY I. 1980.152. 21 CSORBA J. 1857. 55. 24 MÜHL N. 1964. 27.