Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Dobszay Tamás: A jobbágyfelszabadítás, a jogkiterjesztés és a paraszti politikai jogok kapcsolata Kossuth publicisztikájában (1841-1844)
A jobbágyfelszabadítás, a jogkiterjesztés és a paraszti politikai jogok kapcsolata Kossuth publicisztikájában (1841-1844) DOBSZAY TAMÁS Kossuth Lajos nem volt szűkebb értelemben vett agrárpolitikus, mivel azonban társadalmi és politikai elképzelései egy olyan ország problémáira vonatkoztak, amelynek lakossága 80-90%-ban agrárnépesség volt, tevékenysége, politikája az agrárszféra történetének is kiemelt fejezete. A szabad föld elvén alapuló közgazdasági programja egyben agrárprogram is volt, a szabad ember eszméjét kifejtő társadalompolitikája parasztpolitika is, közjogi javaslatai pedig a népjogot, a népi politikai részvételt érintették. Kossuthnak a parasztság túlnyomó többségét kitevő jobbágyság anyagi boldogulására (tulajdonhoz juttatására, földesúri szolgáltatásainak eltörlésére) vonatkozó elképzeléseit Szabó István, Orosz István és mások elemzései révén behatóan megismerhettük. Magam, persze ugyancsak nem előzmény nélkül, a parasztság személyes függés alóli felszabadításával, valamint főként politikai participációjával kapcsolatos megnyilatkozásait elemezném előadásomban. Mindenekelőtt hangsúlyoznám, hogy Kossuth, bár úttörő szerepet játszott nézeteivel, természetesen nem állott egyedül azokkal. De kifejezte, sőt mindenkinél hatásosabban fejezte ki mindazok véleményét, akik a jobbágyfelszabadítást, a politikai jogok kiterjesztését, a népnek az alkotmány sáncaiba történő beemelését, befogadását kezdeményezték. Ugyanakkor azonban erjesztő szerepet is vitt: a Pesti Hírlapnak minden korábbi eszköznél, magánhíradásnál, bizottsági munkálatnál, megyei levelezésnél nagyobb része volt a figyelem felkeltésében, a felvetett kérdések megvitatásában, a nézetek egységesebb programmá csiszolásában, támogatottságának kialakításában. Talán senki sem kereste Kossuthnál lázasabb igyekezettel a megoldás lehetséges módját: a szerkesztőség adta információs hálózat segítségével és hatalmas munkabírással tárta fel a problematikus viszonyok általános és - mint hivatkozásai mutatják - helyi, megyénként változó vonatkozásait, körülményeit, az egyes reformoknak ezekből kifejthető lehetséges módozatait. Nem a cél bizonytalansága, hanem ez: az eszközök megválasztása, politikai feltételekhez, körülményekhez igazítása az oka javaslatai olykor igen mérsékelt voltának, a kifejtett nézetek ingadozásának, változékonyságának. Kossuthnak vagy a reformellenzéknek a polgári és politikai jogok kiterjesz-