Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

FEHÉR GYÖRGY: Egy agrárszakoktatási intézet tangazdasága: Keszthely (1865-1945)

a 20. század elején a világ legfejlettebb ipari államaiban teret nyerő traktorról, amelynek alkal­mazására Magyarországon csak az I. világháborút követő években került sor. A gazdaság növénytermesztését alapvetően befolyásoló körülmények (a termőföld minő­sége, vetésforgó, talajerő-visszapótlás, gépesítés stb.) ismeretében tanulságos összehasonlítani néhány növény terméseredményét az országos átlagokkal. l.sz. táblázat. A M. kir. Gazdasági Tanintézet gazdaságában termelt néhány nö­vény termésátlaga (kh/q)" 1896 (Keszthely) (kh/q) 1898 (Keszthely) (kh/q) 1893-1902 átlag (kh/q) (Keszthely) Orsz.átlag (kh/q) (1896-1915) Búza 9,52 9,88 10,47 6,88 Rozs 9,44 11,67 10,57 6,41 Árpa 10,90 13,58 11,12 7,27 Zab 12,40 10,54 8,41 6,43 Kukorica 17,40 15,39 9,89 8,83 Takarmányrépa 162,00 207,00 144,57 152,51 Burgonya 67,00 55,33 71,01 46,16 A rendelkezésünkre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a keszthelyi tan­gazdaság terméseredményei erősen ingadoztak, ugyanakkor - a takarmányrépa kivételével - az országos átlagokat jelentősen felülmúlták. E teljesítmény értékét növeli az a korábban már em­lített tény, hogy a gazdaság szántóföldjei nem a legjobb természeti adottságokkal rendelkeztek. Ennek következtében az elért eredmények egyértelműen a szakszerű munkának, a belterjes gazdálkodásra jellemző termelési technológia alkalmazásának tulajdonítható. A tanintézet gazdasága kezelésén keresztül mutatta be a korszerű gazdálkodás alapele­meit, és ilyen formában a modern termelés egyik bázisává vált, amelyik a gyakorlatban is bi­zonyítani tudta a korszerű mezőgazdaság előnyeit. A tangazdaság ezen pozitív kisugárzó hatá­sa mellett - kormányzati utasításra - fontos szerepet játszott a jó termőadottságokkal rendel­kező hazai és külföldi fajták termesztésében, és hozzájárult azok meghonosításához. A külön­böző fajták vetőmagként, vetőgumóként történő értékesítésével segítette a köztermelés színvo­nalának emelését. A mezőgazdaságot felügyelő kormányzati szerv már az 1870-es évek végén utasítást adott ki, hogy az intézeti gazdaságban folytassanak vetőmagtermelést, és előírta azok nyereséggel történő értékesítését. 12 Az indokolás szerint ez a tevékenység "annál is inkább kí­vánatos lenne, miután a jövedelmezés tekintetében [az intézeti gazdaság - F. Gy] még sok kí­vánnivalót enged". 13 A minisztériumi utasításban a követendő mintára is utalás történt: "az in­tézet törekedjék kiváló vetőmag termelése által oly hírre tenni szert, mint a m. óvári akadé­mia, mely terményei nevezetes részét már évek óta feltűnő haszonnal értékesíti"."' A rendelke­zésben ismét megfogalmazódik a takarékoskodó állam igénye, azaz a szakoktatási intézetek gazdaságai lehetőleg nyereségre törekedjenek, és ezáltal csökkenthetővé válik a költségvetési támogatás mértéke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom