Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

FEHÉR GYÖRGY: Egy agrárszakoktatási intézet tangazdasága: Keszthely (1865-1945)

a 20. század elején a világ legfejlettebb ipari államaiban teret nyerő traktorról, amelynek alkalmazására Magyarországon csak az I. világháborút követő években került sor. A gazdaság növénytermesztését alapvetően befolyásoló körülmények (a termőföld minősége, vetésforgó, talajerő-visszapótlás, gépesítés stb.) ismeretében tanulságos összehasonlítani néhány növény terméseredményét az országos átlagokkal. l.sz. táblázat. A M. kir. Gazdasági Tanintézet gazdaságában termelt néhány növény termésátlaga (kh/q)" 1896 (Keszthely) (kh/q) 1898 (Keszthely) (kh/q) 1893-1902 átlag (kh/q) (Keszthely) Orsz.átlag (kh/q) (1896-1915) Búza 9,52 9,88 10,47 6,88 Rozs 9,44 11,67 10,57 6,41 Árpa 10,90 13,58 11,12 7,27 Zab 12,40 10,54 8,41 6,43 Kukorica 17,40 15,39 9,89 8,83 Takarmányrépa 162,00 207,00 144,57 152,51 Burgonya 67,00 55,33 71,01 46,16 A rendelkezésünkre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a keszthelyi tangazdaság terméseredményei erősen ingadoztak, ugyanakkor - a takarmányrépa kivételével - az országos átlagokat jelentősen felülmúlták. E teljesítmény értékét növeli az a korábban már említett tény, hogy a gazdaság szántóföldjei nem a legjobb természeti adottságokkal rendelkeztek. Ennek következtében az elért eredmények egyértelműen a szakszerű munkának, a belterjes gazdálkodásra jellemző termelési technológia alkalmazásának tulajdonítható. A tanintézet gazdasága kezelésén keresztül mutatta be a korszerű gazdálkodás alapelemeit, és ilyen formában a modern termelés egyik bázisává vált, amelyik a gyakorlatban is bizonyítani tudta a korszerű mezőgazdaság előnyeit. A tangazdaság ezen pozitív kisugárzó hatása mellett - kormányzati utasításra - fontos szerepet játszott a jó termőadottságokkal rendelkező hazai és külföldi fajták termesztésében, és hozzájárult azok meghonosításához. A különböző fajták vetőmagként, vetőgumóként történő értékesítésével segítette a köztermelés színvonalának emelését. A mezőgazdaságot felügyelő kormányzati szerv már az 1870-es évek végén utasítást adott ki, hogy az intézeti gazdaságban folytassanak vetőmagtermelést, és előírta azok nyereséggel történő értékesítését.

12 Az indokolás szerint ez a tevékenység "annál is inkább kívánatos lenne, miután a jövedelmezés tekintetében [az intézeti gazdaság - F. Gy] még sok kívánnivalót enged".

13 A minisztériumi utasításban a követendő mintára is utalás történt: "az intézet törekedjék kiváló vetőmag termelése által oly hírre tenni szert, mint a m. óvári akadémia, mely terményei nevezetes részét már évek óta feltűnő haszonnal értékesíti"."' A rendelkezésben ismét megfogalmazódik a takarékoskodó állam igénye, azaz a szakoktatási intézetek gazdaságai lehetőleg nyereségre törekedjenek, és ezáltal csökkenthetővé válik a költségvetési támogatás mértéke.