Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

A tájképi, angolkertek elsősorban - az angliai mikroklímának megfelelően - a sok és kiegyenlített csapadéka teriileteken díszlettek. Magyarországon a kontinentális éghajlat, a szeszélyes, valamint a nem egyenletes, alacsonyabb csapadék, és a viszonylag meleg, hosszú ősz az őszi lombszíneződést kedvezően segíti, így a tájképi kertek festői szépsége nyár végétől még inkább kidomborodott. Ez talán pótolta némelykor - a szárazságok miatt a nem éppen angol tájképi kertbe illő - egyébként fontos elemnek, a nagy füves térségeknek, az egyenletesen nyírott pázsitnak a hiányát. A természetes eredésű vizekből, patakokból felduzzasztott tavak látványa is kompozíciós elemként ezekhez a kertekhez tartoztak. A kismartoni park keleti részén állt a kert második tava, amely partján egy 1803-ban épített gépházban vízpumpát működtettek. Ez a Londonban készült gépezet Ausztria-Magyarország első, James Watt rendszerében épített gőzgépe volt, amit Esterházy II. Miklós herceg maga vásárolta Londonban. Ma már ez a korai gép nincs meg. A kertek kompozíciójához hozzá tartozott a kötetlenség, a szabad virág- és facsoportok, valamint a növények különleges forma- és színgazdagságának együttese.''

1

' Ugyanakkor a kis méretű, különböző kerti épületek bár megtalálhatók a magyarországi angolkertekben, de számuk kevesebb, mint Nyugat-Európában.

10

" A keszthelyi barokk kastélykerttől, a tájképi, angol-polgári kertekig A keszthelyi kastélyépítés munkálatai 1745-ben kezdődtek meg. A munkálatokat 17511783-ig a lotharingiai származású, valószínűleg Bécsből szerződtetett, Christoph Carl von HOFSTÄDTER uradalmi építész vezette. 1755-ből származik az a kastélyterv, ahol az épület előtt és bal oldalán mértani elrendezésű, virágmintás ágyasokban, barokk ízlésrendszerben elhelyezve, láthatók a dísznövények és a sétautak.

1

"' Az 1759-ből származó terv már a kastély bejárata melletti parkban elhelyezett őrségépületet, a park végében pedig a kertészlakást és üvegházat is feltüntette. Az uradalmi barokk kastélykert 1770-ben Thomas NADERER helyi kőfaragómester Mária Immaculata szobrával gyarapodott. Festetics Kristóf után az 1772-ben grófi rangot nyert Festetics Pál az építkezéseket tovább bővítette ugyancsak HOFSTÄDTER tervei alapján. A kertet ekkor bővítették egy vadaskerttel. A kétszeresére bővített kastély a főúri reprezentációt szolgálta, olyan új kerti elemekkel, mint a télikert, a megnagyobbított parkban pedig az üvegház'"

2 mellé délszaki, mediterrán növényeket tároló orangeriet

1

"

1

, a díszpark mögött pedig gyümölcsöskertet alakítottak ki. 1793-ban a kert „Mulató Ház"-át egy domonkos szerzetes, „Fráter Seraphinus Pictor" képeivel díszítette ki. A kastély harmadik nagy átépítését 1792 és 1801 között Festetics György végeztette el, Andreas FISCHER bécsi akadémiai professzorral és építésszel, majd a nem megfelelő tervek láttán a HOFSTÄDTERT követő uradalmi építész, RANTZ János György tervei alapján. Az uradalmi építési iroda köréből kerültek ki azok a részletes kerttervek, amelyek az angolpark, a tájképi kert kialakulását bizonyítják. A terveket RANTZ János György utódai, SZÁJDENSCHWARTZ János főinzsellér és KEHRN Vilmos mérnök készítették. A reformkorban a kertterveket Johann CZIZER és Johann Gáspár MÜLLER mérnökök látták el kézjegyükkel. Jó példa erre az 1807-ből fentmaradt 5 hold és 520 négyszögöles erdei fis kert rajza, amelyet SZÁJDENSCHWARTZ János készített. A kert még barokkos elrendezést és útvezetést mu-