Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I.

Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. DARVASNÉ MOLNÁR ANNA Az 1981/82-es tanévben hirdettük meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban az első múzeumpedagógia speciálkollégiumot, „azoknak a hallgatóknak, akik az érdeklődésen alapuló, élményszerű ismeretszerzésnek jelentőséget tulajdonítanak, s gyakorló pedagógusként az oktatás-nevelés iskolán kívüli színterein, például egy múzeumban is otthonosan szeretnének mozogni." Az első felhívásból idézett szándékunk azóta lényegében nem változott. A speciálkollégiumot az ELTE BTK Természettudományos Nevelés Szakcsoportja megbízásából és Havas Péter biztatására szerveztük, amit tíz év távlatából is őszintén köszönünk, hiszen ez a munka nagyon sok értelmes későbbi tevékenység, szakmai siker és öröm forrása lett. Kezdetben címében és témáiban is a környezetkultúra, a környezeti nevelés múzeumi, múzeumpedagógiai lehetőségei álltak a középpontban. Az évek során a tématervbe a múzeumpedagógia általánosabb területei is bekerültek, a ma „múzeumpedagógia" néven meghirdetett szakmai gyakorlatot (amely a hallgatók egy részénél ma is speciálkollégiumként van nyilvántartva) az ELTE Neveléstudományi Tanszékének felkérésére hirdetjük meg félévente. A foglalkozásokat a Közművelődési Főosztály munkatársai, Darvasné Molnár Anna, Csók Márta és Kovács Judit vezetik. Az első, azóta jócskán módosított tématerv legfeltűnőbb vonása, hogy sokat markol: két órába szeretne belezsúfolni tízszeres anyagot. Hamar rájöttünk, ez még akkor sem megy, ha egy-egy területet jóformán csak érintünk. Megjegyzem, valamennyien jelentős közművelődési, múzeumpedagógiai szakmai gyakorlattal rendelkezünk, s csak azért terveztünk így, mert úgy gondoltuk, „tiszta lappal" induló hallgatóságunknak a lehető legtöbbet kell elmondanunk szakmánkról és a mezőgazdasági múzeumi munkáról. A megadott létszámkereten belül (8-20 fő) változó a hallgatóság összetétele. Foglalkozásunkat kezdetben főleg, de nem kizárólag biológia, földrajz szakon, a környezeti nevelés iránt fogékony hallgatók választották, míg az utóbbi 5-6 évben elsősorban bölcsészhallgatók, pedagógia, történelem, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, néprajz szakosok, de például ötödéves muzeológia szakos hallgató is járt hozzánk. Ezért nehéz kiindulás a „tiszta lap" egy csoportban, ahol a hallgatóság egy része évek óta tanul a múzeumokról, valaki más az USA múzeumaiban töltött egy évet, míg a többségnek csak látogatói élményei vannak. Érdekel bennünket a hallgatói motiváció: ki miért választotta a múzeumpedagógiát? Induláskor ezt rendszeresen megbeszéljük, így a tíz év alatt száznál több véleményt hallhattunk. A választás előtt a tématerv általában sajnos nem jut el a jelentkezőkhöz, annyit tudnak rólunk, hogy a témakör múzeumpedagógia, a helyszín a Magyar Mezőgazdasági Múzeum a városligeti Vajdahunyadvárban, időkeret: heti két óra. A legáltalánosabb motiváció: az itt tanultakat tanárként tudja majd hasznosítani, s határozott szándékkal, otthonosan mozog a múzeumban. Hatá-