Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
VAJKAI ZSÓFIA: Egy alföldi tanyamúzeum gondjai az ezredfordulón. Lajosmizse. Dr. Für Lajos 70. születésnapja köszöntésére
Barth János, akinek a nevéhez fűződik a tanya berendezése, annak idején leírta távlati elképzeléseit. 17 Akkor meg lehetett volna még ezeket valósítani. Több tanya megvásárlásával kisebb szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása vált volna lehetővé, ahol az egyes tanyák más-más típusú gazdálkodást mutattak volna be, beleértve a közelben fekvő tavacska mellett a környék népi halászatát is. Ma mindez már nem lehetséges. Közel 30 év elteltével a régi tanyák mind eltűntek a környékről. A meglévő két tanya adottságainak kihasználásával tudunk előbbre lépni. Ezek az alábbiak: • a fővárostól autóbusszal egy óra alatt elérhető • a környék show-műsort kínáló tanyáitól a Kecskemétre vezető út mentén található mindkét tanyához nagy füves tér tartozik • a Németh-tanya korhű, igazi tanyasi életet bemutató tájház • a Danics-tanya tanyatörténeti kiállítása mindent elmond a Duna-Tisza közi tanyásgazdálkodásról azoknak, akik mélyebben érdeklődnek a téma iránt. A tanyamúzeum népszerűségének helyreállítására tehát azt kell kihasználnunk, hogy elérhető távolságban ilyen, minden igényt kielégítő kiállítás látható. Ajánlhatjuk elsősorban iskolai csoportoknak, akik ott megismerkedhetnek a paraszti élettel, olyan munkaeszközökkel, amelyeket használatban látni már soha többet nem lehet. A tanyákhoz csaúakozó réten lehetőség van arra, hogy régi népi játékokat tanuljanak, esetleg kézműves foglalkozásokat, mezőgazdaságimunkabemutatókat lássanak. A legvonzóbb az lenne, ha élő állatokkal, veteményes és virágos kerttel egészíthetnénk ki a kiállításunkat, de erre egyelőre nem látok módot. Arra viszont van lehetőség, hogy ebbe a programba még egy-két tanyát belevegyünk - pl. a közeli Rendek-tanyát, 18 vagy a kecskeméti „oskolát". Lajosmizse város kulturális életébe való bekapcsolódás is kölcsönös hasznára válhat mindkét félnek. A múzeum színtere és témája lehet a helybeli nyári művésztelepnek. Az ott festett képekből tárlat rendezését is elképzelhetőnek tartom. Ehhez is kitűnően alkalmas a két tanyaudvar. Ugyancsak alkalmas a terület kórusok, táncosok, zenészek bemutatkozására is. A Danics-tanyában lévő kiállítást fel kell újítani, ezzel egyidőben helyet szabadíthatunk fel saját és vendég időszaki kiállítások fogadására is. Sőt azt is elképzelhetőnek tartom, hogy előadásokat szervezzünk olyanok számára, akik helyi jellegű panziót, vagy éttermet szeretnének létesíteni. A látogatók számát jelentősen növelné, ha a show-műsorok nézőközönségét be lehetne hozni a múzeumba. Ez ma már komoly szervezési munkát igényel mind a muzeológus, mind pedig a közművelődési szakember részéről Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a lajosmizsei Tanyamúzeum olyan kiállítóhely, amelyet meg kell óvnunk a jövő nemzedék számára is, mert olyan értékeket őriz, amelyek segítségével emlékezhetünk az itt dolgozó emberekre, a régi életre, amelyből mennél kevesebb marad, annál nagyobb nosztalgiával gondolunk rá, de igazán megérteni legkönnyebben így lehet, egy jól megrendezett és szervezett kiállítás segítségével.
