Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

SZOVÁTAY ADRIENNE: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a két világháború között

gi iskolák III. osztályának tankönyve. Athaneum ny, Budapest. PÁLYI Sándor 1932. A gyöngytyúk tenyésztése. In MARTHA Zsuzsanna 1994. A gyöngytyúk eredete és adatok 1945 előtti tartásáról. MMMK 1992-1994. Budapest. PAP Zoltán. 1925. Baromficholera elleni védekezés fertőtlenítő szerekkel. Diss. kiv. Pátria ny, Budapest. 9. p. (Klny. a KÖÉKK-ból). PÁRDY István 1928. Baromfitenyésztésünk fejlesztése. Btl 1928. XXIV. 13-l4.sz. Folyóirat. Budapest. PATAKY Ernő. szerk. 1970. A földmívelésügyi szakigazgatás története. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. PERSA László 1930. Összehasonlító vizsgálatok egyes háziállatok tüdőgümőkóros elváltozásainak kötőszöveti fibrillumtartalmáról. Diss. kiv. Pátria ny, Budapest. 16. p. (Klny. a KÖÉKK-ból). PETÉNYI S. 1833. Isis. Leipzig. In MANNINGER R.1949. és LOMNICZI B. 1998. PIRKER István 1930. Magyar Fajbaromfitenyésztők Zsebkönyve. Kongorácz János Könyvnyomdája, Törökszentmiklós. RÉVÉSZ Kálmán 1931. Vizsgálatok a van Es-féle intradermalis tuberculinreakció lefolyásáról gümőkóros tyúkokon. Diss. kiv. Pátria ny, Budapest. 1-17. p. (Klny. a KÖÉKK-ból). ROHONYI Miklós 1940. Gyakorlati immunológiai és bakteriológiai útmutató az állatorvoslás tárgyköréhez. Sk, Budapest. ROMVÁRI József és TÓTH Béla 1938. A baromfi, szarvasmarha, juh, kecske, kutya és nyúl tenyésztése. Dr. Wellmann Oszkár egyet. ny. r. tanár előadásai alapján. Kézirat. Lehel B.E, Budapest. SCHNEIDER Lajos 1928. A baromfi- és galambdiphtaeria és himlő ellenes ojtásról. ÁL 51. 5. sz. Folyóirat. Budapest. SCHWANNER Jenő 1947. Állategészségügyi törvények, rendeletek és elvi jelentőségű határozatok. (Pótkötet). Stephaneum ny, Budapest. SCHWANNER Jenő 1952. Állategészségügyi jogszabályok, utasítások és elvi jelentőségű határozatok. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. SEMSEY Géza 1940. A szárnyas baromfi húsvizsgálata Budapesten. LXIII. 9. sz. Folyóirat. Budapest. SIMONTSITSJenő 1930. A baromfivér konzerválása az agglutinációs próba végrehajtása céljából. Diss, kiv. Pátria ny, Budapest. 16. p. (KÖÉKK klny). SÓLYOM Ferenc 1985. A háziszárnyasok paratífusza. (Salmonellosis). M. XXXII. 2.sz. Folyóirat. Budapest. SPERNER Ferenc 1929. Vizsgálatok a lépfene-, sertésorbánc és a baromficholera ojtóanyagok bakteriológiai tulajdonságaira vonatkozólag. Diss. kiv. Dunántúli ny. Szombathely. 8.p. SZÁSZ Alfréd 1920. A madárojtás technikája. ÁL. 43- 13-14.sz. Folyóirat. Budapest. SZÁSZ Alfréd 1928. Keltetési kísérletek mesterségesen fertőzött tojásokkal. KÖÉKK. XXII. Folyóirat. Budapest. SZENCZI Ottó 1984. A háziállatok szaporodása és mesterséges termékenyítése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. SZENT-IVÁNYI Tamás - MÉSZÁROS János 1985. A háziállatok fertőző betegségei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. SZENT-IVÁNYI Tamás 1977. Nemzetközi járványvédelem a FAO tükrében. ÁeTK. 4.sz Folyóirat. Budapest. SZÉCSÉNYI István 1966. Baromfikolera elleni védekezés. MgVÂ 2. sz. Folyóirat. Budapest.