Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között
val kombinált vetőgépek a vetőmaggal egyszerre, a csoroszlyákon keresztül vitték a talajba a műtrágyát (7., 8. kép). A sorba való műtrágya szórással szemben leggyakrabban felhozott ellenvélemények szerint az így kijuttatott, kis mennyiségű műtrágya nem egyenletesen oszlik el a talajban, utóhatása kevés, sokszor semmi. A sortrágyázás mellett pénzügyi érvek szóltak: „A sortrágyázás terjedésének végül a mai pénzviszonyok is kedveznek. Ma nagy a kamat, ezért hamar kell forgatni a pénzt. Ha a műtrágyát nagyobb adagban szórtan alkalmazzuk, utóhatásra ugyan számíthatunk ugyan, míg a sorba adott kis műtrágyamennyiségek után kevésbé, de a sortrágyázásnál hamarabb forog a tőke, kevesebb a kockázat, csekélyebb a kamatveszteség.'"" A gazdasági kényszer miatt mondtak le a gazdák a műtrágyák utóhatásának hasznáról. A műtrágya minél takarékosabb felhasználására való törekvés vezetett a fészektrágyázási kísérletekhez. Kukoricával végeztek fészektrágyázási kísérleteket az Országos m. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomáson. A kísérleti eredmények nem igazolták a remélt eredményeket: az így adagolt műtrágya károsan hatott a csírázásra és a kezdeti fejlődésre. 48 A műtrágyák alkalmazásának előnyeit, sőt szükségszerűségét, a szerves trágyák minél nagyobb arányú felhasználásnak szorgalmazása mellett, a két világháború közötti Magyarországon már nem kérdőjelezte meg senki. Számos gazdaságban és kísérleti állomáson végzett kísérlet és vizsgálat tisztázta a műtrágyázással kapcsolatos alapvető gyakorlati kérdéseket. A szakszerűen felhasznált műtrágyák - amennyiben a termesztés többi feltétele is megfelelő volt - csaknem mindig gazdasági haszonnal jártak. Ennek ellenére nagyon alacsony volt az ország műtrágyafelhasználása. Ez az előbbiekben már említett tőkehiánnyal, az alacsony és bizonytalan felvásárlási árakkal volt magyarázható. Magyarországon a műtrágyák alkalmazásának mértéke ezért nem érte el a fejlett európai országokét, de ebben a rövid időszakban teremtődtek meg a műtrágyázás gyakorlatban való széleskörű elterjedésének szakmai feltételei. JEGYZETEK 1 Mezőgazdasági Adattár I. kötet Bp. 1965. 664.p. 2 I9OI-I9IO évek átlagában kataszteri, holdanként a szántóföldre 5,9 kg műtrágya jutott. A háború alatt és után jelentősen visszaesett fogyasztás, ezért a 1913. évi 12 kg-os fogyasztás reális adatnak tekinthető. GUNST P. 1970. 4l5.p., Mezőgazdasági Adattár I. kötet Bp. 1965. 664.p. 3 Lásd bővebben: FEHÉR Gy. 1985. 4 Ezekben az években sikeresen működött a szaktárca műtrágyázási és hitelakciója. 1927-ben 204, 1928-ban 200 vagon műtrágyát osztottak szét műtrágyát addig nem használó kisgazdák között. A 100 kat. holdon aluli gazdaságoknak a hazai műtrágyagyáraknál egy éves hitelt biztosítottak. A hitel utáni kamatot a tárca részben vagy egészben átvállalta. Magyarország földművelésügye az 1927. évben Bp. 1929- lO.p., Magyarország földművelésügye az 1928. évben Bp. 1930. lO.p 5 Mezőgazdasági Adattár I. kötet Bp. 1965. 663., 664., 666., 668.p. 6 A műtrágyaárakat átlagosan 10%-al csökkentették a gyárak, és egy évig terjedő hitel igénybevételét tették lehetővé. Magyarország földművelésügye az 1930. évben Bp. 1932. lO.p. 7 Ü.o. 8 BEREND T. L- SZUHAY M. 1973. 246.p.
