Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között

Hasonló eredményre vezettek későbbi számítások is. FAZEKAS Béla vizsgálatai szerint 19291933 között a nitrogén 35, a foszfor 77, a kálium 44, az összes tápanyag 44%-át pótolták vissza. Az 1934-1938 közötti időszakban a helyzet tovább romlott. A nitrogén 33, a foszfor 72, a kálium 38, a talajból kivont összes tápanyagnak 42%-át juttatták vissza a talajba.

12 A talaj erőmérlegek mindegyike megegyezik abban, hogy a korszak talaj erőpótlása igen alacsony szinten állt. A visszajuttatott tápanyagok nem fedezték a termeléssel kivont tápanyagokat. A talaj kizsarolása hosszabb távon a talajtermékenység csökkenéséhez vezet - figyelmeztettek már a korabeli szakemberek. A fenti számítások abban is megegyeznek, hogy a gazdálkodók által pótolt tápanyagok döntő többsége az istállótrágyával került a talajba. A tápanyag utánpótlás alapját szántóföldi növénytermesztésben az istállótrágya jelentette. Az országos trágyázási adatok önmagukban nem nyújthatnak kielégítő képet a tápanyag utánpótlásról. A kijuttatott mennyiség természetesen nem arányosan került felhasználásra. A környezeti és közgazdasági feltételek jelentősen eltérőek voltak mind regionálisan, mind a gazdaságok méretét tekintve. A trágyázott teriiletek országos eloszlásáról és üzemi szintű statisztikák felvételére az 1926/27-es gazdasági évben került sor. A statisztikai hivatal felvette munkatervébe a rendes mezőgazdasági statisztikai felvétellel együtt a megtrágyázott szántóföldterület nagyságára vonatkozó adatok gyűjtését trágyanemenként és üzemméret kategóriák szerint részletezve (4. táblázat).

14 Trágyázott terület Magyarországon 1927-ben. 4. táblázat Országrész Szántóföld összes Állati trágyával trágyázott Műtrágyázott Trágyázott összes Állati trágyával trágyázott Műtrágya- Trágyázott zott összes terület hektárokban teriilet az összes terület %-ban Dunántúl 2 075 666 546 349 218 065 764 414 26,3 10,50 36,80 Alföld 2 751 940 523 525 142 548 666 073 19,0 5,20 24,20 Észak 699 611 162 160 38 250 200 410 23,2 5,40 28,60 Magyar-ország 5 527 217 1 232 034 398 863 1 630 897 22,3 7,20 29,50 A gazdasági válságot közvetlenül megelőző időszakban az ország összes szántóföldterületének majdnem harmadrésze (29.5%) került megtrágyázásra. A műtrágyával ellátott terület azonban csak 7.2%-a volt a szántóföld összes területének. Jelentős eltérések mutatkoznak az egyes régiók műtrágya-felhasználása között. A Dunántúl 10,5%-os arányához képest mind az északi területek (5-5%), mind az Alföld (5.2%) műtrágya-felhasználása lényegesen kevesebb. Az állati trágyával való ellátottság mindenhol sokkal jobb volt, de az országrészek ellátottsági sorrendje itt is hasonló. A legrosszabb helyzet itt is az Alföldön volt, különösen azokban a megyékben, ahol a lakosság az állati trágyát téli fűtésre használta fel (pl. Hajdú vármegyében 11.4%, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 12.8%, Békés vármegyében a szántóföldek 15.8%a kapott állati trágyát). A gazdaságok mérete szerint készített statisztikák adatainál is számos szabályosságot fedezhetünk fel (5-, 6., 7. táblázat).

15 A szervestrágyázásra vonatkozó országos adatoknak megfe-