Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

rülve katonai jellegű fasiszta diktatúrát vezetett be. 1924-ben megszervezte az Union Patriótica (Hazafiak Szövetsége) nevű fasiszta szervezetet. Rendszere a forradalmi mozgalom erősödése következtében I93O januárjában megbukott. Pulszky Ágost (1846-1901): pozitivista jogfilozófus, szociológus, egyetemi tanár. (~ Ferenc fia.) Jogot Pesten hallgatott, 1868-ban jogi doktori oklevelet nyert. Utána pénzügyi szolgálatba lépett. 1871től kezdve élénk politikai szerepet játszott mint szabadelvű párti és egy rövid ideig mint mérsékelt ellenzéki ogy.-i képviselő. 1872-ben egy.-i magántanár. 1875-1894 között a jogbölcselet és a nemzeti jog rendes tanára a bp.-i egy.-en. 1894-1895-ben a VKM-ben államtitkár Eötvös Lóránd mellett. Egyik megalapítója és szervezője a Társadalomtudományi Társ.-nak. Haladó szellemű, pozitivista munkáiban arra törekedett, hogy feldolgozza és egyben túlhaladjon azokon a jogbölcseleti irányokon, amelyeket az elődök képviseltek. Haladó nézeteiért többen támadták (Fenyvessy Ferenc, Esterházy

1 Nándor stb.), mások pedig később a maguk álláspontját akarták igazolni "ideál-realizmus"-ával (Concha Győző, Finkey Ferenc, Moór Gyula, Horvát Boldizsár). Radisics György, kutasi (1859-1931): a M. kir. Mezőgazdasági Múzeum igazgatója 1911. jan. 1-től I9I8. dec. 31-ig. Rónay Károly, osgyáni dr. (1850-1935): budapesti kir. közjegyző és volt osgyáni (Gömör m.) földbirtokos. Paikert apósa. Rónay Deli, osgyáni (I88O-I96I) - apja Rónay Károly. - Paikert Alajos felesége. Kisebb cikkeket írt az amerikai tartózkodásuk ismertetéséről. Rózsay: A pozsonyi rk. főgimnáziumban természetrajz tanár az 1870-es évek végén. Rubinek Gyula* (1865-1922): politikus, gazdasági író. Az OMGE titkára, majd igazgatója (1906) és 'à Köztelek c. lap főszerkesztője. Nagy szerepe volt az agráriusok mozgalmában. 1919- aug.tól 1920. aug.-ig földművelésügyi miniszter, a Nagyatádi-féle földreformnak nevezett birtokrendezési akció javaslatát kidolgozta. 1920. júliustól-decemberig kereskedelemügyi miniszter. Számos, főleg vámpolitikával foglalkozó cikket írt. M.: Parasztszocializmus, Bp., 1895; A Balkán kereskedelmi szerződésekről, Bp, 1909. Ruisz Gyula (1857-1930): mezőgazdász, gazdasági felügyelő. 1879-től a mezőhegyesi ménesbirtokon, 1896-tól az FM állategészségügyi főosztályán dolgozott, 1899-től felügyelői beosztásban. A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlének indulásától (1894) munkatársa. 1900-tól a bábolnai ménesbirtok igazgatója, 1906-tól a kisbéri ménesbirtok jószágigazgatója, 1921-ben innen vonult nyugalomba. Saárossy-Kapeller Ferenc* (1850-1918): méhészeti szakíró. Jogi tanulmányait Kassán végezte 1871-1873-ban, utána 1873-74-ben a magyaróvári gazdasági akadémián tanult. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1876-tól a pénzügymin.-ban, 1879-től a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi min.-ban fogalmazó, majd 1902-től min. osztálytanácsos. 1904-től 1910-ig a Mezőgazdasági Múz. igazgatója. Nagy érdemeket szerzett a gödöllői állami méhészeti gazdaság megszervezésében. M.: Az erdőtörvény (1879• évi XXXI. tc.) magyarázata, Grill, Bp. 1883. Sőtér Ágoston (1837-1905): ügyvéd, birtokos, régész. Mint régiséggyűjtő számos ásatást végzett és ezekből a leletekből alapította Mosón vm. régészeti múzeumát. Gyűjteménye az 1885. évi orsz. kiáll.on figyelmet keltett a régészek körében. Különösen jelentősek az avar kori temetők ásatásairól közölt beszámolói (Dunacsúny, Nemesvölgy). A Mosón megyei Történelmi és Régészeti Egylet elnöke, Emlékkönyvének (1882-1898) szerk.-je.