Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA
szolgálata (részt vett a boszniai hadjáratban) után 1880-tól a Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Min. szolgálatába lépett, 1908-tól már miniszteri tanácsosi címmel. Kiváló gazda is volt, pusztarádai (Pest m.) birtokát kiváló mintagazdasággá is emelte. Gazdaságában, a Pest megyei Bugyi községben Paikert is több nyáron részt vett nagy mezőgazdasági munkákban. Földes Béla, 1881-ig Weisz (1848-1944): közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Jogi tanulmányainak befejezése után a Fővárosi Stat. Hiv. igazgató h. lett, majd a bp.-i Kereskedelmi Akadémiára került. 1874-ben nemzetgazdaságtanból és pénzügytanból egyet. m. tanári képesítést szerzett, 1879-ben pedig a nagyváradi Jogakadémia r. tanárává nev. ki. 1880-ban Bp.-re jött a Keresk. Akadémia nemzetgazdaságtani és pénzügytani tanszékére. 1882-ben kinevezték a bp.-i egyetemen a statisztika rk., 1889-ben pedig r. tanárává. Az 1876-ban Bp.-en tartott nemzetközi statisztikai kongresszusnak titkára. 1906-ban politikai pályára lépett, a nagybányai kerület képviselője lett függetlenségi programmal. A függetlenségi párt kettészakadásakor a Justh-párthoz csatlakozott. 1917/18-ban gazdasági miniszter. KMKözélAlm. Fuad I., király (Gizeh, 1868-1936), fia volt Izmail pasa khedivének. Bátyja, Husszein Kiamil után 1917-ben lett szultán brit véduraság alatt. Miután Egyiptom proklamálta függetlenségét, 1922. márc. 15től fölvette a királyi címet. Neje: Nazli hercegnő. Trónörököse, majd utóda Faruk herceg (szül. 1920). Gluzek Gyula* (1847-1894): A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok jószágigazgatója. Hajnik Imre (1840-1902): jogtörténész, az MTA tagja. 1864-ben szerzett jogi doktorátust, 1865től Nagyváradon, majd Kassán, azután Győrött jogakad. tanár. 1873-tól a bp.-i tud.egy jogi karán egyetemi tanár. Helmár Ágost (1847-?): 1869-ben helyettes tanár a pozsonyi rk. főgimnáziumban, 1870-től a losonci állami, 1872-től ismét a pozsonyi főgimn. tanára. 1895-ben saját kérelmére áthelyezték a pozsonyi áll. főreáliskolához. Paikertet földrajz és történelem tárgyakból tanította. Borovszky-Pozsony 427.p. Hengelmüller László, hengervári, br. (1845 - Abbázia, 1917): diplomata. Bécsben elvégezve a Kelet-Akadémiát, a diplomáciai pályára lépett és előbb Szerbiában működött, mint miniszteri ranggal felruházott osztrák-magyar követ 1889-ig. Milán király lemondása után Braziliába helyezték át. 1894-től az USA-ban rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, majd 1902 decemberétől rendkívüli és meghatalmazott nagykövet lett. 1913 januárjában nyugalomba vonult. 1910-től a magyar főrendiház tagja. Hohenblum, Simitsch von, lovag - osztrák agrárvezér, a Zentralstelle für Land- und Forstwirtschafüiche Interessen megteremtője. Horváth Jenő (1881-1950): történész, tanár. 1905-től gimn.-ban tanított, 1911-ben kolozsvári egyetemi m. tanár, 1912-ben a nagyváradi kir. jogakadémia ny. rendes tanára, majd 1933-tól a Ferenc József Nevelőintézet felügyelője. Több mint 80 történelmi, diplomáciai kérdéssel foglalkozó önálló művet írt. [Külügyi Társaság alelnöke]. Horváth Miklós "később a Weiss Manfred bárói uradalmak jószágigazgatója" (Paikert). Hoyos Miksa Viktor Herbert gr. (1874-1956): agrárpoÜtikus, földbirtokos. Tanulmányait Grazban végezte, majd a magyaróvári Gazd. Akad.-án szerzett oklevelet, utána Somogy vm.-i birtokán élt. A vm.-i törvényhatósági biz. tagja, főispán. Tisza István gr. politikájának híve, a főrendiház, majd a felsőház tagja. Az 1905-ös nemzeti ellenállás idején tüntetésül lemondott tiszti rangjáról, melyet a vh.-ban visszakapott. 1922-től 1927-ig nemzetgyűlési képv. Több gazda-biztosítóintézet alapítója, a Dunántúli Bank- és Takarékpénztár Rt. és a Trans-Danubia Egyesült Gőzmalom Rt. alapító elnöke. 1927-től az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke.
