Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

Benke Béla - "a későbbi vitéz generális" (Paikert) Bernát István (1854-1942): agrárpolitikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az agrárszövetkezeti mozgalom egyik vezéralakja. 1894-1896 között a Hazánk, 1896-1924-ig -A Magyar Gazdák Szemléje szerk. A Magyar Gazdaszövetség elnöke. (MMM. Adattári. 55-64., I. 3842, 3907, 5491-5496). Bezerédj Pál*, gr. (1840-1918): Tolna megyei nagybirtokos, az MTA t. tagja. A magyar selyemhernyó-tenyésztés, és selyemgyártás megalapozója. Bosáczky Géza (1865-1888): Paikert Alajos pozsonyi gimnáziumi osztálytársa, erdészeti akadémiát végzett Selmecbányán. 1888. február 1-től kinevezték műszaki gyakornoknak Besztercebányára. 1888. dec. 28-án tífuszban meghalt. Buday Barna (1870-1936): agrárpolitikus, publicista. A debreceni és kassai gazdasági tanintézetet elvégezte, jószágigazgató apja mellett Majláth József gr. ófehértói gazdaságában gyakornokoskodott. 1892-től az OMGE-nél volt. 1906-1924-ig ogy.-i, ill. nemzetgyűlési képv. 1920-1925-ig az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság tagja. 1926-tól az OMGE igazgatója. Bujanovics Sándor (1837-1918): jogász. Deák-párti politikusként kezdett. 1881-1887 között gr. Károlyi Alajos uradalmainak intézője, 1887 után a mérsékelt ellenzék és a Nemzeti Párt ogy.-i képviselője. 1879-1911 között a Magvar Gazdatisztek és Erdőtisztek Orsz. Egyesületének elnöke, 1894-1903ig az OMGE alelnöke, 1912-ben pedig elnöke lett. A Sáros megyei Gazdasági Egyesület elnöke, az itteni szövetkezeti hálózat vezetője volt. Clement Károly (1876-1935): erdőtanácsos. 1898-tól az FM-ben erdőgyakornok, majd az erdőrendezési ügyek osztályán dolgozott. Nyugdíjazása után 1924. októbertől 1927. áprilisig volt a Múzeum könyvtárának vezetője. Ezután az FM-be helyezték. Cselkó István' (1847-1930): állatorvos, agrár szakíró, a magyaróvári gazdasági akadémia állattenyésztéstan tanára. 1908-ban vonult nyugalomba. Cserháti Sándor' (1852-1909): növénytermesztő, nemesítő, szakíró, a magyaróvári gazdasági akadémia tanára. Megalapította az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomást és annak első igazgatója volt. Megindította és 26 évig szerk. a Mezőgazdasági Szemtét. Cserny Károly (1837-1909): filológus, 1867-től a pozsonyi rk. főgimn. tanára, c. igazg. A legjobb latin stiliszták egyike. Ciceró műveinek fordítását és elemzését, valamint latin stílusgyakorlatokat (Dávid Istvánnal együtt) adott ki. (Paikert szerint a görög nyelvet is tanította.) Czirbusz Géza (1853-1920): földrajztudós, kegyesrendi pap, egyetemi tanár. Rendi iskolákban tanított. 1883-ban földrajzból tanári vizsgát tett. 1909-ben a bp.-i tudományegyetemen az egyetemes földleírás ny. rendes tanára lett. Darányi Ignác* pusztaszentgyörgyi és tetétleni (1849-1927): politikus, 1895-1903 és 1906-1910 között földművelésügyi miniszter volt. Dávid István, turócszentpéteri és isztebnei (1838-1928): tanár, író. 1861 1883-ig a pozsonyi rk. főgimnáziumban latin nyelvet tanított, ezután a bp.-i V. ker. főgimnáziumba helyezték át. 1894-ben nyugdíjba vonult és Aradra költözött. Számos oktatást segítő forrásszemelvényt és fordítást tett közzé. Dégen Árpád* (1866-1934): flórakutató, egyetemi tanár, akadémikus. A Budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet főigazgatója. Főként mezőgazdasági növénytannal, valamint Mo., a Balkán és K-Európa flórájának kutatásával foglalkozott. Szerkesztette és kiadta a MagyarBotanikai Lapokat (1902-1934). Növénygyűjteményét, a legnagyobb magyar magánherbáriumot a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára őrzi.