Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

az OMGE titkára és nagy ismeretségi körrel rendelkező agilis ifjú ember, sokat fáradozott a minisztériumi és akadémiai segélyek megszerzésének ügyében." 27 Darányi Ignác 1904. május 20 - 1921. jan. 19-ig volt elnöke a Magyar Gazdaszövetségnek. 28 Későbbi kísérlete is volt a szövetség létrehozására, amint azt 1922-ben írja: ,Ámidőn most az év elején szerencsém volt Apponyi Albert gróffal együtt Párizsban, a Népszövetségi Társaságok konferenciáján részt venni, felhasználtam az alkalmat, hog)> a francia fővárosban Jules Melinenel Franciaország volt miniszterelnökével és a francia agráriusok híres vezérével, valamint Henry Sagnier-vel, a Commission Internationale dAgricultur titkárával a Nemzetközi Gazdaszövetség létesítésérőt tárgyaljak, úgyszintén ugyanez ügyben Bécsben Hohenblum lovaggal, az osztrák agráriusok ősz vezérévei, A francai urak és az osztrák vezér helyeselték az egészet, de mindenki saját fővárosába óhajtotta annak székhelyét, E nehézséget nem lesz könnyű, de nem lehetetlen leküzdenünk. " Paikert Alajos Lm. 29 Tagjai 1896. június 20-ától Paikerten kívül kezdetben dr. Rodiczky Jenő, Magyar Kázmér, Szilassy Zoltán voltak, majd később a bizottság kibővült Cserháti Sándor, Bezerédj Pál, Kovács Sebestyén Aladár és Krisztinkovich Ede tagokkal. 30 Paikert Alajos legkorábbi könyvadományairól nincsen adatunk, de egy 1927. szept. 3-án Tóth Andor könyvtárkezelő által készített kimutatás szerint 1904-től 1927-ig összesen 899 db könyvet ajándékozott a múzeum könyvtárának. (MMM. Adattár I. Paikert iratok) 31 A budapesti múzeum megtekintése után hasonló mezőgazdasági tárgyai gyűjtemény létrehozását ajánlották kormányuknak angol parlamenti képviselők, az USA bécsi nagykövete, Mexikó, Argentína budapesti főkonzula. Tanulmányozta a múzeumot a román királyi uradalmak főigazgatója, a berlini Landwirtschaftliche Hochschule tanári kara, Batinskoff Bazil, a szentpétervári mezőgazdasági múzeum igazgatója pedig azért jött Budapestre 1909-ben - az orosz kormány harmadízben ide küldött megbízottjaként -, hog)' az újjászervezéshez ötleteket keressen. (S. Szabó Ferenc Lm. 66-67.p.) 32 Turáni Társaság iratanyaga megtalálható az Országos Levéltárban: P. 1384., 1912-1943, 1,9 ifm. 33 A Barcelonai Világkiállítás Magyar Mezőgazdasági Szekciójának szervezésére vonatkozó iratok megtalálhatók MMM. Adattár IX. 1574-1577. lelt. sz. alatt. 34 Vafd párt - Egyiptomban az I. vh. alatt a nemzeti függetlenségi törekvések újjáéledésekor megalakult Szaad Zaglul vezetésével a Vafd al-miszri, a „Delegáció"-párt, az a delegáció, amely Londonba utazott a függetlenségi tárgyalásokra (az angol kormány nem is fogadta őket). A Vafd nem volt párt a szó klasszikus értelmében, magába foglalta a társadalom minden, vagy csaknem minden rétegét a Törökországra tekintő arisztokráciától a nemzeti burzsoázián és az értelmiség képviselőin át a konzervatív vallási vezetőkig. (Benke József Lm. 464. p.) 35 Vastagh György ifj. nyilatkozata szerint: „Külföldön kb. 1200 állatszobrom van. 1931-32-ben az egyiptomi kormány hívott meg fiammal, Lászlóval együtt, ott az akkor épült Mezőgazdasági Múzeumnak készítettem 63 db ló, szarvasmarha, juh és teve szobrot." (Gecse Lászlóné Lm. 364. p.) 36 A levél kivonata: „1932. november 19.... nagyon meglepődtem, hogy Ön otthagyta Egyiptomot. Soha sem hittem lehetségesnek, hogy Önnek el kellett hagynia ez országot, mielőtt még eredményesen befejezhette volna nagy elgondolását. Én - mint tudja -, őszintén meg voltam hatva attól a munkától, amit Ön ott véghez vitt és a nagy Mezőgazdasági Múzeum azon részétől, amely akkor már készen volt, ... Reám rendkívülien hatott a kiállított objektumok karaktere, amely főleg annak