Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA
Az első években főleg Horváth Jenő és Lutter János barátaim, később pedig Eöttevényi Olivér, segítettek nekem a társaság adminisztrális és egyéb vezetésében. Horváth már akkor igen kitűnő irodalmi működést fejtett ki, mint történész, különösen külföldi relációkban, így a diplomácia történetének művelésében. Lutter János polihisztor, aki főleg az egyházjogban, de a diplomácia jelenében és múltjában való kitűnő ismereteivel tűnt ki. Mindkettő úgy az angol, mint a francia nyelvben járatos (természetesen a németben is), komoly, objektív tudós. Nem adminisztrátorok, hanem elsőrendű tudósok, mindkettő végig nagy segítségem volt. Eöttevényit tisztán mint adminisztrátort vettem a társasághoz, mert korrekt, tisztességes, úri embernek ismertem, aki mint jogakadémiai tanár is megállta helyét, ebben nem is csalódtam. Apponyi Albert mint elnök ideális volt és teljes szabadságot adott nekem mint ügyvezető alelnöknek. Apponyi örömmel és passzióval vett részt a Külügyi Társaság elnökeként minden fontosabb működésünkben. Az őszellemi fölénye oly magas színvonalra emelték társaságunkat, amelyet az valóban meg is érdemelt. Igen jól érezte magát mindig körünkben és mindig örömmel dolgozott velünk. Sokszor mondottam neki: ,Még sokkal jobb lett volna az országnak és magadnak, ha mindig csak külügyekkelfoglalkoztál volna. "Amihez mosolyogva bólintott. Ezeken a nagy konferenciákon a Magyar Külügyi Társaság, mint a Népszövetségi Társaságok Uniójának tagja vett részt. Union des Associations pour la Société des Nations. Amíg Apponyi élt, rendszerint ő ki is utazott velünk külföldre az ülésekre, mint a Magyar Külügyi Társaság delegációjának elnöke. Nyugodtan mondhatom Apponyi volt mindig az összes nemzeti delegációk legkiválóbb elnöke és Magyarország rendkívül hálás lehet emlékének, mert hazáját a legideálisabban és a legeredményesebben képviselte mindig. Apponyi Albert halála után Pékár Gyula volt elnökünk, őis nagyszerűen vezette delegációnkat a külföldi konferenciákon és bizottsági üléseken. Mezőgazdasági múzeumi korszakáról Nem célunk e közleménnyel Paikert Alajos teljes körű munkásságának feltárása, de a memoár szemelvényeinek végén néhány szót szólnunk kell Paikert Alajos szerepéről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Ezekre „tevékenységi naplói"-nak lapjai, valamint a múzeum történeti irattárában őrzött iratok nagyon sok forrást tartalmaznak, melyek összefoglalása még a jövő feladata. Paikert két múzeum felállításában is alapvető munkát végzett. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum előkészítő bizottságának titkáraként 1896/97 telén a lebontott millenáris kiállítás anyagából 12.210 tételnyi tárgyat leltározott be. Az ekkor készített listák nag}' része az ő kézírásában maradt fenn. Mint írta Darányinak szóló jelentésében: „E leltár képezi majd alapját a múzeum tárgyairól vezetendő törzskönyvnek'" 2 Paikert muzeológiai tájékozottságát mutatja az általa 1900-ban kidolgozott gyűjteménytári szabályzat is, mely máig érvényes kezdeményezéseket tartalmaz a nyilvántartás, gyűjteménykezelés módjára vonatkozóan (pl. a tudományos leíró karton készítése).