Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

ERNST JÓZSEF: Szamártenyésztés az állami ménesekben és a ménesbirtokokon

Egy, a törzskönyvben található ceruzás bejegyzés szerint 1931. november 12-én az állomány 12 anyakanca, 12 évjárati csikó, 4 tenyészmén és 1 herélt volt. A méncsikókat, tenyészállatként, főleg uradalmaknak adták el. A testtömeg növelése a nagy testű öszvér előállítására alkalmas szamármének biztosításából történt. A célkitűzések között a köztenyésztés, a népies állomány részére való tenyészállat-előállítás nem szerepelt Meg kell jegyezni, hogy a túlnyomó részben olasz vérű szamármének (sőt, a későbbi importkancák) törzskönyvi lapjain gyakoriak az ekcémát, a nyári sebeket, patamegbetegedéseket (patairha-gyulladás) jelző bejegyzések. A mezőhegyesi szamárkancák termékenységét elemezve a törzskönyvek alapján a következőket lehet megállapítani: Az első időszakban, 1896-tól 1918-ig, az értékelhető 19 anyakancának összesen 89 tenyésztésben töltött éve volt, amelyből 75 esztendőben fedeztették őket. így összesen 14 olyan év volt, amikor valamely kanca nem sárlott vagy más ok miatt nem fedeztették. Ebben az időszakban 38 csikó született, 3 elvetélés volt (ebből két esetben ikercsikók voltak), 27 esetben a kanca meddő maradt, 7 esetben pedig értékesítés, illetve háborús események miatt a fedeztetés eredménye ismeretlen. A másik érdekesség az, hogy a kancák a legtöbb esetben az első ugrásra fogamzottak (összesen 92 fedeztetést jegyeztek be). Az 1917-től 1936-ig tartó évek (két év megismétlődik az előző törzskönyvben is szereplő kancákkal) tenyésztési intenzitása — egyes esztendők kivételével — alább esett. A törzskönyvben szereplő 29 kancának 193 tenyésztésben töltött éve volt, amelyből mindössze 108 esztendőben fedeztettek (a fedeztetések száma 146 volt). Összesen 85 olyan év van, amikor a fedeztetési rovatban „nem sárlott", illetve „nem fedeztetett" bejegyzés szerepel. Ebben az időszakban 54 csikó született, 4 elvetélés volt (ebből kettő ikercsikó esetében), 9 fedeztetés eredménye pedig ismeretlen. Érdekes, hogy ikercsikó összesen 5 alkalommal volt, amiből négyet az anyja elvetélt, egy esetben pedig a mén és kanca ikrekből a kanca élettelenül jött a világra, a mén élve maradt, de a sorsa ismeretlen {4 AMÁLIA, 1918-ban). A törzskönyvi lapokon — nem mindig — a kancák testméreteit is feltüntették. A legtöbb esetben a szalaggal mért marmagasság található, míg az övméretet és a szárméretet csak esetenként, és főleg a későbbi időkben vették fel. így az utóbbi két méret nem értékelhető, viszont a marmagasság nemzedékenkénti alakulása igen tanulságos. Nemzedék Egyed,n Értékelhető,!! M min/max cm cm Vásárolt magyar parlagi 9 9 116,33 112/124 Fl (ANTAR és TRIPOLIS 11.) 12 9 126,66 113/135 F2 9 ' 8 139,50 124/150 F3 . , 7 6 140,50 134/155 F4 10 4 134,25 120/148.